A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

Open Air Rádió – A VOLTSoundSziget.

Camille: Fontaine de lait – a legjobb Nouvelle Vague-énekesnő hat év után érkező új OUÏ albumáról

2017. március 30., 14:38

Az 1978-as párizsi születésű Camille 2002-ben adta ki Le Sac des filles (A lányok táskája) című sanzonos első albumát, 2004-ben ő volt a debütáló Nouvelle Vague fő énekesnője, 2005-ös Le Fil (A fonál) című második albumának experimentalista popjával és extravagáns koncertjeivel szólóban is sokszoros díjnyertes platinalemezes sztár lett és megkapta „a francia Björk” titulust, 2006-ban a budapesti A38-ra is eljutott, a 2008-as Music Hole-t már nagyrészt angolul készítette, 2010-ben szerepelt David Byrne és Fatboy Slim Here Lies Love lemezén, A kis herceg című 2015-ös animációs filmben pedig már Hans Zimmerrel közösen írt szerzeményeket énekelhetett – és most több mint öt év után elkészült visszatérő stúdióalbumáról is bemutatta az első klipdalt.

Camille Dalmais, aki a Nouvelle Vague 2004-es első lemezén négy feldolgozást énekelt, köztük a legszebbet (Tuxedomoon: In A Manner Of Speaking) és a legvagányabbat is (Dead Kennedys: Too Drunk To Fuck), majd 2010-ben is visszatért Olivier Libaux és Marc Collin sikerzenekarához, hogy előadja a belga rocksztár Arno nyolcvanas évekbeli TC Matic együttesének Putain putain című klasszikusát: „putain putain, c’est vachement bien / nous sommes quand même tous des Européens!” („kurva mindenit, marha jó ez itt / mégiscsak európaiak vagyunk mind!”).

Szintén 2010-ben a szülte meg kisfiát, így nem meglepő, hogy 2011-ben megjelent legutóbbi sorlemezét terhessége és első gyermeke ihlette (az „I love you”-ból képzett Ilo Veyou címet kapó albumnak a turnéját is megörökített a párizsi Olympia színpadán rögzített Ilo Lympia című CD/DVD koncertkiadvánnyal), majd egy-egy színházi és filmszínésznői munka következett (A tenger asszonya című Ibsen-darabban szerepelt, majd a Bettie-mobil című filmben Catherine Deneuve lányát játszotta), 2013-ban pedig megszülte második gyermekét is, egy kislányt – így az sem igazán meglepő, hogy kisgyermekes anyaként töltött évekből most egy Fontaine de lait (Tejforrás) című szerzeményt választott visszatérő albumának, az OUÏ-nak első kislemez- és klipdalául.

Az elektronikára építő legizgalmasabb aktuális francia popénekesnők (Yelle, Christine And The Queens, Cléa Vincent stb.) előtt nem hagyományos módon használt hagyományos eszközökkel is nemzetközi hírnevet szerző Camille a 2005-ös Le fil albumát a normál zenei H hangra fűzte fel (és azt az utolsó dal után még egy félórán át búgatta), a 2008-as Music Hole-t egyetlen zongora mellett csak emberi hangokból (énekből, beatbox ritmusokból, tapsból és egyéb testzajokból) építette fel, a 2011-es Ilo Veyou számaiból pedig külön akusztikus élő verziókat is csinált. Az új OUÏ albumon is folytatja a kísérletezést – ez rögtön kitűnik már az oui (igen) és a kettőspontos ouï (hallott, a hallatlan/sosem hallott ellentéte, a hallani régies igetöve, ouïe-ként hallás, sőt kopoltyú), a mély hangrendű ou (kiejtve: u) és a magas hangrendű ï (i), a sötét és a világos ütköztetésével képzett címből és az új dal szokásosnál is szójátékosabb szövegéből is (ha eddig nem derült volna ki, Camille művészete ugyanannyira hangköltészet, mint amennyire bravúros dalszerző-énekesnői teljesítmény).

Camille az OUÏ albumot – az Ilo Veyou-hoz hasonlóan – ezúttal is a multiinstrumentalista-hangszerelő Clément_Ducollal, gyermekei apjával együtt készítette, az első kislemezdal klipjét pedig saját maga rendezte. „Eredetileg ez egy tisztán folkdal volt, amit átalakítottam: mintha egy párhuzamos világ épült volna ki a szám szívében” – meséli a Fontaine de lait-ről, ami elmondása szerint nemcsak az anyai szeretetről szól, hanem feltétlen szeretetről és szerelemről, meg annak folyadékairól és nedveiről is általában, a könnytől az anyatejig (ahogy énekli is: szökőkutat/forrást kell csinálnia a férfiből, hogy aztán neki is teje fakadjon).

Où va l’eau, où va l’âme et la sève et les larmes éva-nou-ies (nous oui)
Aller où, aller là, hallelujah, aller où il est ou-i lui

Et voilà que je fais une fontaine de lui
Et voilà que je suis une fontaine de lait

Elle avale éblouie, sous les arbres du lit, l’oiseau joui
A l’aval où l’on vit, lèvres pâles eau de vie, pâlot nourri

Et voilà que je fais une fontaine de lui
Et voilà que je suis une fontaine de lait

.
Camille az OUÏ album beharangozó videójában. . .

. . . és az albumbejelentéshez járó kiáltványa arról, hogy egy protest lemezt akart készíteni, nemet akart mondani, de most végül OUÏ-t mond teljes szabadsággal:

Je voulais faire un disque protestataire

Je voulais dire Non
Et voilà que je dis OUÏ

Dans OUÏ il y a tout
la rondeur du O
l’ouverture du U
la droiture du Ï

Tout ce que je souhaite
dire, être et devenir
Aucun obstacle
au chant des voyelles
au battement du coeur
du OU au Ï
de l’obscurité à la lumière
du grave à l’aïgu
de la terre aux nues
du tambour à la voix
de lui à moi
Et au bout du labeur
le Ï tout OUÏ
et ses deux poings
levés vers le ciel

.
egy vázlatos áttekintés Camille karrierjéről:

a sanzonos 2002-es Le Sac des filles debütalbum Paris című klipdala:

a Nouvelle Vague 2004-es első lemezén szereplő In A Manner Of Speaking című Tuxedomoon-feldolgozás élőben az együttes alapító gitárosával, Olivier Libaux-val duóverzióban:

a 2005-ös Le Fil című Camille-album két sikerszáma, az Au Port. . .

. . .és a Ta Douleur. . .

. . . melyre Emma Stone-ék 2010-ben egy táncos Saturday Night Live-szkeccset építettek:

a már nagyrészt angolul íródott 2009-es Music Hole album Money Note című slágere Mariah Carey-csipkelődéssel:

a 2011-es Ilo Veyou lemezről az Allez Allez Allez, mely az év dala lett a Victoires de la Musique („a francia Grammy”) gáláján:

A kis herceg animációs filmhez Hans Zimmerrel közösen készített Suis-moi és Le Tour de France en diligence című betétdalok 2015-ből:

két kis visszatérés a Nouvelle Vague-hoz, a zenekar 2010-es Couleur sur Paris albumán a bevezetőben említett Putain putain feldolgozással és a 2016-os I Could Be Happy nagylemezen a Ramones-féle I Wanna Be Sedated átiratával:

.
ráadásként itt egy Nouvelle Vague-interjú a 2006-os első budapesti fellépés idejéről, amikor Camille már nem koncertezett az együttessel:
http://est.hu/cikk/42509/

Caroline Polachek: Door – szólódal és klip az ex-Chairlift-énekesnőtől
jún. 19., 20:47
Metronomy: Salted Caramel Ice Cream – klipdal az új album bejelentéséhez
jún. 19., 10:58
Michael Kiwanuka & Tom Misch: Money – közös dal a két angol gitáros-énekes-producertől
jún. 19., 7:43
Devendra Banhart: Kantori Ongaku – szürreális videoklip a Ma című album bejelentéséhez
jún. 18., 21:19