A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

Open Air Rádió – A VOLTSoundSziget.

Diszkó, tánc és minden más – Interjú Papp Timivel

2017. szeptember 11., 20:14

Némileg úgy tűnik, hogy igazán sikeres magyar művészekkel mostanában a hazai alkotóműhelyek és a VOLT-, Sziget Fesztiválok mellett a New York-i Thompson Square környékén, barcelonai kávézókban és Los Angelesben a The Groove négyszögében is rendre találkozhatunk. Utóbbi helyen beszélgettünk Papp Timi táncművésszel, koreográfussal egy-két kókuszvíz és guávalé szürcsölgetése közben arról, hogy Kaposvárról a Madách színházon keresztül milyen utat járt be az immáron több mint két éve Los Angelesben élő sztárunk.

  1. Ha újra meghallanál egy Gloria Gaynor számot a kaposvári sarki cukrászdában, akkor most is felpattannál és táncra perdülnél, vagy egy színpadi koreográfián törnéd a fejed?

Mondjuk úgy, ha ilyen helyzetben látnál annyit észlelnél, hogy mozog a fejem és kicsit a testem is ütemesen reagál a zenére, miközben keverem a kávét. Na de belül őrült tombolás van. Valószínű egy klippet rendezek, táncolok, stylingolog éppen vagy valami 70-es évekbeli diszkóban látom magam a táncplacc közepén. A legtöbb zene azonnal elrepít, mozdulatokat kreáltat velem és rengeteg képet tár elém. Mindez fejben. Kocsiban a piros lámpánál már lehet, hogy látnál őrült mozdulatokat és arckifejezéseket. Ott valamivel bátrabb vagyok.

  1. Mikor fogant meg benned először a gondolat, hogy hivatásoddá teszed a táncot?

Valahogy így alakult, magától értetődő volt. Hároméves korom óta csak a tánc. Minden formában, mindenhol és mindenkor.  Egyszer egy napig, 14 évesen matektanár akartam lenni. Aztán 22 éves koromban valahogy hónapokig állóvíz volt az életem akkor majdnem jelentkeztem stewardessnek. Pár évre rá Tokyóban biciklizés közben átvillant, hogy nem lehet, hogy ez az egész tánc egy eltúlzott hobbi volt csak? Nagyjából ez a 3 alkalom volt, ami kibillentett a tánc mellől. Mára viszont kizoomoltam egy nagyobb képre, ahol látom, hogy a tánc csak egy részét alkotja valami csodálatos egésznek. Nem tudom hol a kép széle de egyre jobban élvezem a felfedezést. Digitális mozgó alkotásokat kreálhatok. Élő showkat, amiben a tánc egy másik dimenzióba van helyezve. Mozgó festményeket. Mindezt a technika bevonásával. Alig várom, hogy VR világba is elkalandozhassak és még különlegesebb dolgokat hozhassak létre. A műfaj nevét még nem tudom.

  1. Kik, vagy milyen előadások voltak rád nagy hatással?

A Breakin’ című film volt az elsők között, ami nagy hatást gyakorolt rám. Miután megnéztük már mentünk is valami költözésből visszamaradt linóleum darabbal le a térre táncolni. Video klippek, amiket rongyosra néztünk a barátnőmmel VHS-ről. Később naphosszat néztem a zenei csatornákat, amikor végre elérte hazánkat. Mindenem volt a videoklipp. Később a professzionális tanulmányaim alatt ismerkedtem meg komoly művészek munkásságával. Laban Rudolf, Alvin Alley és Bob Fosse akik leginkább lenyűgöztek.

Fotó: Papp Timi és Chilli a TLC-ből egy TV-műsor szünetében.

  1. Mi késztetett arra, hogy újabb és újabb diplomákat, táncművészeti végzettségeket szerezz a világ legkülönbözőbb részein?

Most is épp master képzést keresek itt Amerikában. A tudás mellett, egy magabiztos tájékozódást is ad a szakmában, nagyban hozzásegít hálózatépítéshez. Gyakorlatilag a tűzhöz kerülsz közel, míg kívülről érkezve sok-sok évig is eltarthat a szakma feltérképezése, információk begyűjtése.

  1. Nem féltél, hogy a tehetségkutatókon való részvétel a zsűrik szubjektivitása miatt esetleg szakmai kiábránduláshoz vezet?

A vélemény az mindig arról szól, aki mondja. Így csak könnyedén érdemes nekiállni a meghallgatásához. Természetesen jól esik, ha szépeket mondanak. Tudni kell, hogy ezek a műsorok sok millió dollár profitot kell, hogy hozzanak és minden ennek van alávetve. Kellenek a fordulatok, az adások összefűzése ott kell tartsa a nézőket. Ennek tudatában vágtunk bele odaadóan és boldogan.

  1. Ezt igazolja hatalmas sikered az America’s got talent műsorban. Mesélj, kérlek, erről az élményedről!

Ez egy csapatmunka volt a javából. Sok tehetséges ember tudása és lelkesedése kellett hozzá. Budapesten készült minden szám ötletelése, koreografálása és a vizuális megjelenítése is. Majd a műsorra kiutaztunk páran és a kinti táncosoknak betanítottuk. A forgatások és az élő adások is mind nagy izgalommal teltek. Profin szerveztek mindent, segítőkészen és nagy figyelemmel, szeretettel álltak hozzánk. Egyszer bukott egy nagyot a profi rendszerük, amikor egy reptetős számunk volt. Az egyik táncos egy kötélpályán repült volna, időzítve, kézzel húzva. Ezt a helyi csapat egyáltalán nem tudta megoldani. Ki kellett venni az egyik szereplőt 1 órával az adás előtt. A történet és a látvány is rengeteget csorbult így. De biztosra kellett mennünk. Rugalmasnak lenni, elfogadni. Továbbjutottunk.

  1. A Freelusion egyfajta családi vállalkozás is, hiszen öcséddel közösen egyengetitek táncos vállalkozásotok sikerét. Mi a munkafelosztás köztetek? 

Ő a manager- én pedig a művészeti vonalat viszem. Természetesen egymás dolgába is beleszólunk. Majd leugatjuk egymást és folytatódik a munka. Nagyjából úgy, mint amikor kiskorunkban játszottunk. Jól elpróbált koreográfiája van. (nevet)

  1. Mitől egyedi a Freelusion a tánc és koreográfia világában? 

A különlegességét a vizuális világ és tánc interakciója adja. Mindkét elem önállóan is élvezetes, de a lényeg a két komponens összefonódásában van. Nincs kifejezett irányunk, mindenféle stílusban dolgozunk, az adott feladathoz igazítva, így hip-hop-tól a kortárstáncon át a klasszikus balettig kalandozunk. Grafikai stílusokban szintén. Amikor ezt a technikát felfedeztem 2004 környékén, megnyílt számomra az a dimenzió, ami addig csak a fejemben élt. Elképzelt közegben táncolni, testtel rajzolni, tárgyakat mozgatni, formálni a mozgás által. Mintha egy videojátékba, rajzfilmbe, vagy valamilyen fantázia világba csöppennék. Egyszercsak megnyílt a végtelen.

  1. Immáron két éve Los Angelesben élsz. Szakmailag bejött, amire számítottál? 

Hihetetlen projektekben vettünk eddig részt és nagyon remélem, hogy hasonló vagy még jobb felkéréseink lesznek. A legjobban azt élvezem, amikor egy profi produkciós csapattal együtt alkotunk és kihozzák belőlem a legjobbat, amikor kölcsönösen inspirálóak vagyunk és csodálatos produkciókat hozunk létre. Ilyen volt Vegasban Criss Angel illuzionista show-ja, aki teheti nézze meg. Dancing With the Stars élő turnéshow-ja, ott Mandy Moore-ral dolgoztam a Lala Land koreográfusával. És szintén Vegasban, Tim Burton, Vándorsólyom asszony különleges Gyermekei című filmjének bemutatójára készítettünk műsort.

  1. Tervezel oktatni is, vagy maradsz egyelőre az aktív tánc és a koreográfia színpadán?

Egyelőre az alkotás és a tánc érdekel és legbelül szeretném azt hinni, ezzel is lehet tanítani. A közönség nem mehet úgy haza, hogy ugyanaz az ember marad, mint az előadás előtt volt. Nekem ez nagyon fontos.

  1. Hol lehet legközelebb találkozni alkotásaiddal?

Nagy álmom, hogy otthon is bemutathassuk az egészestés darabunkat. De erre egyelőre nincs sok esély. Kínában és Dubaiban fogjuk őket előadni egy-egy turnén 2018-ban. Aki arra jár, Amar the lighthunter címen keresse. Egy fantasy stílusú vicces-izgalmas táncdarab.

  1. Melyik friss zene jöhet szóba egy új munkád zenei aláfestéseként? 

Elsőként szeretném Francis Balogh Jr-t kiemelni. Sok korábbi darabunk szerzője volt és erről az új albumáról is tervezünk használni párat. Nagyon inspiráló: https://itunes.apple.com/hu/album/mission/id1250032727?l=hu

Mindig nehéz zenét találni, mert dinamikus showkat kérnek tőlünk, események nyitószámaként. Hiába szeretünk sok jó pop zenét, erre ezek alkalmatlanok. Így általában egyedileg íratjuk a zenéinket.

Óriás Glitch Mob fan vagyok  sokszor használom a zenéiket. Tőlem akár több éves is lehet, mert ami jó az jó!

Ha jönne egy új Daft Punk album, arra biztosan lecsapnék, a régebbiek közül, amit lehetett már kifacsartam. Egyik kedvenc:

Ha Kendrick Lamar nagyon ragaszkodna, hát neki sem mondanék nemet:

Még több Papp Timi itt:
https://www.instagram.com/timipapp/?hl=en

szerző: B-SA