A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

 

Open Air Rádió

100 éves korában meghalt a karaoke feltalálója

Wágner Gábor
2024. március 18., 14:26

Még január végén, tokiói otthonában hunyt el 100 éves korában Shigeichi Negishi, akinek a neve önmagában keveseknek mondhat valamit, de ő volt az a japán vállalkozó, aki feltalálta, megtervezte és némi külső segítséggel megépítette az első karaokegépet, a Sparko Boxot.

A karaoke megosztja az embereket, kevesen mennek el mellette szó nélkül: sokan szívből utálják, mások viszont legalább ennyire szeretik. A Japánból indult őrület hozzánk a rendszerváltás után érkezett meg, de az elsősorban a részeg embereknek tetsző hóbort meg a hozzá tartozó gépezet az 1960-as évek második felében született meg Japánban.

A fáma szerint a szerkezet úgy született, hogy Shigeichi Negishi, aki egy elektronikai céget vezetett, nagyon szerette a zenét, és előszeretettel énekelte a kedvenc slágereit fennhangon. Ha hallotta valamelyiket a tévében vagy a rádióban, akkor mindig együtt énekelte a számot az előadóval, ám olyan is előfordult, hogy csak úgy rágyújtott egy nótára. Csak hát szegénynek nem volt hangja, és egy alkalommal, amikor hangos énekszó kíséretében lépett be a munkahelyére, az egyik kollégája gúnyosan meg is jegyezte, hogy nem kéne csak úgy énekelnie, mert az inkább bántó, mint tetszetős. Ekkor gondolt arra Negishi, hogy ha háttérzene is szólna a hangja alatt, akkor senkit sem zavarná a kornyikálása. Előbb tervrajzot készített az első karaokegépről, a Sparko Boxról, majd egy alkalmazottja segítségével össze is rakta az első verziót: egy hangszórót összekötött egy kazettás magnóvak meg egy mikrofonnal.

A karaoke első körben nem is magát a tevékenységet jelölte, hanem ez lett volna a szerkezet neve. A karaoke azt jelenti, hogy „üres zenekar”, csakhogy a szóösszetétel rímelt a szintén japán kanoke szóra, ami koporsót jelent, így a gépet forgalmazó cég ezt rossz ómennek találta, így született meg helyette a Sparko Box márkanév. Negishi ezt követően, mint utazó értékesítő járta Japánt, és bárokban, éttermekben meg szállodákban lépett fel a találmányával, és összesen 8000 darabot adott el belőle 1975-ig, amikor is abbahagyta az országjárást meg a termék népszerűsítését. Persze addigra már sokan ismerték és kitört a szigetországban a karaoke-láz, ami aztán a 80-as és a 90-es években lendült fel igazán. És mivel Negishi sosem szabadalmaztatta a találmányát, azt vállalkozók egész sora kezdte gyártani és fejleszteni. Manapság tele vagyunk karaoke bárokkal (Budapest meg a nagyobb vidéki városok is tele van velük), céges rendezvények és születésnapi bulik kötelező kelléke, ha pedig felmegyünk a Youtube-ra és beírjuk a keresőbe azt, hogy karaoke, rengeteg lehetőséget dob fel.

Nyitókép: Pixabay

Szerző: Wágner Gábor