30 éves lett a modern elektronikus zene egyik legfényesebb nagylemeze
A The Prodigy 1994. július 4-én megjelent Music For The Jillted Generation című albuma nemcsak egy jó, sőt tökéletes lemez, ami az első hangtól az utolsóig örökérvényű, de ez az egyik olyan elektronikus zenei nagylemez, ami végleg bebizonyította, hogy a summer of love, a rave partik és az elektronikus zene nem egy rövid időre felfutó üres divathóbort, hanem igenis komolyan kell azt venni, a popkultúra meghatározó része ez is.
A The Prodigy-nek már az előző, a bemutatkozó lemeze is elég jól sikerült, a raverek egyik fontos hivatkozási pontja, a kereskedelmileg legsikeresebb pedig a harmadik albumuk lett, de ami elsősorban bevonul a felejthetetlen nagylemezek közé, az 1994. július 30-án megjelent Music For The Jillted Generation, a második album, ami egy generációnak mutatott utat és jelentett visszaigazolást. Maga volt a lázadás, az új punk, minden raver és technós, vagyis úgy általában véve az elektronikus zenét hallgatók egyik legfontosabb kötelező hallgatnivalója. Az egyik bizonyíték arra, hogy az elektronika is lehet mélyreható és sokkal több, mint 3-4 gomb lenyomása meg a permanens drogozás és mindössze az a törekvés, hogy csak és kizárólag az adott pillanatot uralják. A Music For The Jillted Generation 30 év elteltével sem kopott semmit, ugyanolyan nyers és ellenállhatatlanul átütő erővel bír, mint a maga korában. Bár most már nyugodtan hozzátehetjük: ennek a lemeznek is minden kor a kora lesz, a lázadás örök mementóje és jelképe.
A négy kislemezt fialó album legnagyobb slágere a másodikként megjelent No Good (Start The Dance) volt, ez a programadó zenei nyilatkozat, de amikor megszólal a Voodoo People vagy a Poison, akkor is mindenki, aki szereti és hallja, szinte eszét vesztve rohan a táncparkett közepe vagy a koncerttömeg közepe felé.
A kislemezre nem került számok között is csupa gyöngyszem rejlik a Break & Entertől kezdve a Pop Will Eat Itselffel közös Their Lawon át a Speedwayig, ami pedig The Narcotic Suite összefoglaló címmel a lemez utolsó három számában történik, arra nehezen találni kifejező szavakat.