40 éve ezen a napon adta ki legelső nagylemezét a The Smiths
Morrissey, Johnny Marr, Andy Rourke és Mike Joyce négyese, a The Smiths a brit gitárzene egyik ékköve. Bár alig több, mint fél évtizedig léteztek, de a hatásuk legalább akkora, mint elődeiké, a The Beatlesé vagy a Rolling Stonesé. 40 évvel ezelőt adták ki első nagylemezüket, amikor már két éve létezett a zenekar.
1984. február 20-án jelent meg a zenekar nevét viselő bemutatkozó nagylemez, ami olyan számok szerepelnek többek között, mint a Hand In Glove, a What Difference Does It Make?, vagy a This Charming Man, ami ugyan az eredeti nagylemezen nem szerepelt, mert még az előtt adták ki önálló kislemezként. Később az amerikai kiadásra rákerült és 1993 óta pedig minden újrakiadáson is rajta van.
A nagylemezt a mozgalmas What Difference Does It Make? című kislemez vezette fel, ami bő egy hónappal az album előtt, 1984. január 16-án jelent meg.
A The Smiths 1982-ben alakult meg és 1987-re esett szét, mert a két dudás, a két fő dalszerző, Johnny Marr meg Morrissey nem fértek meg egy bandában. Mindössze négy sorlemezük jelent meg ez idő alatt, és közel ennyi kislemez-válogatás is, merthogy ontották magukból a single-ket. Ezek a válogatások is gyakorlatilag értelmezhetők sorlemezként, de legalábbis jóval többek, mint sima válogatások (Haftul of Hollow 1984-ben, illetve 1987-ben még kettő, a The World Won’t Listen meg a Louder Than Bombs).
A bemutatkozó nagylemez borítóján – ezt minden egyes album esetében Morrissey tervezte meg nagy műgonddal – Joe D’Allesandro látható Andy Warhol 1986-os filmjének (Flesh) egyik jelenetéből kiollózva.
A nagylemez a brit albumlista második helyéig ért, ahol aztán 33 héten át tanyázott. A lemezt, pontosabban 14 számot előbb Troy Tate-tel, a Teardrop Explodes egykori gitárosával a produceri székban vették fel, de a végeredménnyel nem voltak elégedettek, ezért újravették az egészet John Porterrel, aki korábban a Roxy Music-kal és külön Bryan Ferryvel is együtt dolgozott. Végül ez utóbbi verzióból állt össze a lemez anyaga, amin az elmúlt 40 év semmit sem fogott, ső inkább csak nemesebbé vált, bár ez bármelyik The Smiths nagylemez kapcsán ugyanígy elmondható.
