A fogyasztói társadalmat bírálja új klipjében a MANAKY
Felejtsünk el minden sztereotípiát, berögzült gondolatot, ami a reggae műfajához kapcsolódik a fejünkben, a számunkra rádióból ismert daloknak nem sok közük van Kingston gettójának nyomorúságából kikiáltó hangzásához. Az authentikus reggae-t leginkább a társadalom központú témák és az előtérbe helyezett dögös dob-basszus játék jellemzi. A MANAKY ezt a hangzást őrzi egy csipetnyi soulos, hip hopos és elektronikus beütéssel. Most megjelent, Kyana Run Weh című klipjükben a kizsákmányoló világ problémáit közelítik meg erősen kritikus éllel.
A MANAKY triója – Krecsmáry Zsolt (ének, dob), Koroknay András (basszusgitár) és Kálmán András (billentyűs hangszerek) – nem ismeretlen a hallgatók számára, hiszen a fiúk külön-külön olyan zenekarokban játszanak mint a PASO, az Európa Kiadó, a Van filmzenekar vagy a Los Orangutanes. A jamaikai zene iránti szenvedélyükkel töltik meg a MANAKY-t, de rengeteg más helyről is inspirálódnak. Zeneileg hatással van rájuk tulajdonképpen minden, amit hallgatnak, így rengeteg műfaj keveredik és teszi igazán modern hangzásúvá a projektet. A dalszövegeikben generációs problémák gyökereihez nyúlnak vissza és hozzák könyörtelenül a felszínre azokat a témákat, amikről beszélnünk kell és érdemes. Nincs ez másképp legújabb, Kyana Run Weh című dalukkal sem, amiről a következőképp mesélnek:
“A kizsákmányoló világ, amit magunknak teremtettünk, fenntarthatatlan és ellentmondásos: nem akarod hogy afrikai gyerekek bányásszák ki az új telefonodhoz az ásványokat, mégis megveszed; nem akarod a palackozott vízzel mérgezni sem magadat sem a Földet, de megveszed.”
Először a dal refrénje született meg: a modern emberről, aki képtelen kilépni a fogyasztói társadalom ördögi köréből. A Kyana Run Weh görbe tükröt tart elénk, az egyáltalán nem könnyed téma feldolgozásához pedig hosszú zenei kísérletezés vezetett. A zenekar saját bevallása szerint az irány a Black Uhuru militáns, sötét mégis funkos hangzása volt, ezt keverték saját, zsigeri megoldásaikkal. A végeredmény egy nagyon érdekes egyveleg, ami jól kifejezi apokaliptikus világunkat.
A Kyana Run Weh egészen egyedi videóval debütál: egyszerre színes képekkel és a környezetszennyezést bemutató, sokkoló felvételekkel operál, ami remekül reflektál a fentebb említett problémákra. A kisfilm rendezője Regős Ábel, aki többféle technikával is dolgozott. (Ábel nevéhez fűződik többek közt az egyik legnézettebb 2016-os magyar dokumentumfilm, a Lili.)
“2D és papírkivágásos animációs technikával készült a videó. A képeket Nagy Judit Borbála képzőművész tervezte, a művészi képalkotás igénye így nyilvánvalóan hangsúlyos szerepet kapott a folyamatban. Rengeteg régi újságot, képeslapot és antik bazárban talált régiséget szkenneltünk be és használtunk fel.”
A MANAKY tehát befogadható módon, mégis köntörfalazás nélkül hívja fel a hallgatóság figyelmét korunk egyik legégetőbb problémájára. A Kyana Run Weh egyben előfutára a jövőre tervezett új nagylemezüknek is.
