A James Bond Általános Iskola végzős évfolyama – KINGSMAN
Őfelsége titkosügynöke egy iraki akcióban, ami alatt a Dire Straits-től a Money for Nothing szól, elveszíti a Kerekasztal egy másik lovagját, és ettől lelkiismeret furdalása támad. Egy másik kudarc apropóján összeakad a félrecsapott baseball sapkát és vörös tréningcipőt viselő, világfelforgató terveket szövögető és selypítő Samuel L. Jacksonnal, aminek következményei lesznek.
Az mekkora ötlet, hogy a brit titkosszolgálat az Artúr király legenda folytatása másféle gyanús eszközökkel. A Kingsman – A titkos szolgálatban a nehezen megszerezhető ún. jó modor metaforája a Szent Grál, amit egy jó minőségű öltönyöket gyártó szabóság egyik próbafülkéjéből a London alatt húzódó metróhálózatba vezető alagútrendszerben őrzik az áldozathozatalukról és a Királynő iránti hűségéről ismert, de azért egy nagyobb összegért a vallásukban megingatható Kerekasztal lovagjai. Az érdekes és misztikus tárgyat közülük sem látta senki, de egy kémfilmben elég a közismert legendára, a titkos tevékenységekre való utalás, a többi úgyis a nagy tűzerejű fegyvereken meg a halandzsán múlik.
https://www.youtube.com/watch?v=8H–LtSnZwk
A Kingsman a földlakókat fenyegető pusztító veszély megszüntetésére speciális megoldást kitaláló Főgonosz elleni fellépésről szól. A Főgonosz (Samuel L. Jackson) filozofikus elképzelése szerint a Földre komoly veszélyt jelentő emberiséget úgy lehet megszüntetni, ha a károkozókat, vagyis: magukat az embereket pusztítja el. Rendben. Ehhez a művelethez egy világszerte ingyen terjesztett speciális chipet használ, ez aktivizálja az elfojtott agresszivitást, az emberek egymás ellen fordulva elvégzik a munkát. A Főgonosz segítője a James Bond-film Vasfogúja helyett egy pengelábú nő, aki az édesjó Tót Lajostól eltérően nem négy, hanem két egyforma részre képes metszeni az embereket. Colin Firth azonban nem hagyja ezt, ám ennek előtte a film – miközben két egymással több-kevésbé szinkronban működő részre szakad – behatóan foglalkozik az ügynök utánpótlásképzés mindenkit érdeklő procedúrájával, úgymint: kiválasztás, kiképzés, főpróba, bevetés.
Az első helyszín egy kocsma London tisztviselőtelepének egyik kocsmája, a második egy látványos víz alatti felvétel, a harmadik-negyedik egybe van gyúrva, repülőgéppel, ejtőernyős ugrással, valamint a jó minőségű francia konyakra és Tom Cruise-ra tett pimaszkodó megjegyzéssel. Nagyon fontos megjegyezni, hogy már a James Bond iskola növendékeinek kiképzése során is vannak az ún. angol vagy másképpen szólva az ún. angol ügynök stílust viccesre vevő részek, az akciójelenetek viszont végig kiválóak, a legjobb – egy templomban történt mészárlás – jól mutatja, hogy a vágástechnikában és a koreográfiában a Haláli hullák hajnala és a Kill Billt követően is maradt potenciál.
Nincs kémfilm Mark Strong (Merlin) nélkül, ha korábban születik akár M is lehetett volna belőle. Mark Strong minden komoly kémfilmben szárnysegéd, nála jobban senki nem tudja hitelesebb átfordítani egy jegyzettömb üres lapját. Artúr királyt – mérsékelten viccesre véve – Michael Caine játssza, vele kapcsolatban érdekes kérdés: mikor mond nemet egy következő mentorszerepre. Michael Caine felé általában jó nézni, most mintha nem érdekelte volna annyira a móka. Egy kis szerepben feltűnik Mark Hammil is, valamint egy nagy, de sok azonos kicsi modorosságból álló rutinszerep Samuel L. Jacksoné, akivel kapcsolatban a Michael Caine-hez hasonló kérdés vetődik fel. A Tökit – egész használható név egy alakuló szuperügynöknek – alakító Taron Egertonról azt kell mondani, hogy humoros ügynökfilm működik Taron Egerton nélkül is.
Ügynökfilmet elég nehéz csinálni, ügynökfilm film paródiát meg még nehezebb. Az előbbire van egy két jó példa, főleg még a hatvanas évekből, amikor a kémkedés izgalmas és individuális tevékenységnek számított. Hitchcocktól az Észak-Északnyugat ilyen, néhány iskolateremtő része a mai másolatok eredetijeként hivatkozott. Vannak jó szándékú dolgok is, legutóbb Philip Seymour Hoffmannal Az üldözött, ami persze nem volt elég ambiciózus, mozgalmas, spekulatív és jól reklámozható ahhoz, hogy eljusson a közönséghez. Pedig abban a filmben is van okostoll – Bachmann mondja: Ez egy toll. Úgy néz ki, mint egy toll, úgy ír, mint egy toll…és úgy is hallgatózik -, a terroristák abban is használnak sim-kártyát, viszont az ügynökök még nem az ügynökpláza előtt, hanem az irodában dohányoznak. Ügynökfilm-paródiát viszont még annál is nehezebb csinálni, igazából még nem is sikerült, pedig Mike Myers egész jó irányba indult el. Matthew Vaughn nem szereti, ha a Kingsmant a James Bond-filmek paródiájaként fogják föl, pedig ő maga gondoskodik az efféle asszociációkról.
A Kingsman divatcikk, jól néz ki, helyenként egész jól működik, bármikor be- és ki lehet kapcsolni, újra lehet indítani adatveszteség nélkül. Simán oda lehet tenni az olyan marhaságok mellé – X-Men, a Kick Ass 2, a Ha/ver – amiben Vaughn valamilyen formában közreműködött. Finnyás kritikusok azt fogják mondani, abból a pénzből, amiből a Kingsman készült, inkább stadionokat kellett volna építeni, vagy újraélesztő berendezéseket venni, de ezt mondták már Sherlock Holmes feltámasztásakor, azt’ mégse történt semmi.
A Kingsman – A titkos szolgálat február 12-étől látható a mozikban.
