A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

 

Open Air Rádió

A zene építészete 1. rész – Építészet a zene szolgálatában

2015. március 23., 15:04

A zene építészete

Minden alkotóművészet összefonódik, legyen az teljes értékű, avagy alkalmazott művészet. A zenét javarészt az előbbibe, az építészetet rendre az utóbbiba soroljuk. Mindkét művészeti megnyilvánulás olyan építőkockákra támaszkodik, mint a kompozíció, a harmónia, a közösségi élmény, a ritmus vagy akár több réteg finomhangolása.

Építészet a zene szolgálatában

Érdekes megfigyelni, hogy az épített környezetben mintha könnyebben dalra fakadnának az emberek. Gondoljunk itt az amatőr tusoló-operaénekesekre, avagy egy kis közösség tagjaira, akik példának okáért kendert készítenek téli éjszakán és közben népdalokat énekelnek. Miután a szabad ég alatt a kendert kigyomlálták, kinyűtték, kiszárították, eláztatták és kimosták, benn a házban, az asszonyok a kendert kicsapták, megtilolták, meghúzták a hehelen, a gerebenen, majd megecselték és megfonták. Na, eközben azért el lehet képzelni, hogy énekeltek eleget. Ezek a közös munkára alkalmas közösségi terek elsődlegesen a munkának a végzésére épültek és nem a zeneművelés magasabb fokának elérését célozták meg. Ettől függetlenül fontos megjegyezni, hogy az épített tér mennyire egyszerű módon ad helyet a zenének, a zene pedig átitatja a falakat.

1_kodaly-zoltan

Kodály Zoltán népdalgyűjtései során a gramofont főleg a tisztaszobákban állította föl, mert ott tudott megfelelően nyugodt környezetben népdalokat rögzíteni. Ezért is nem kukorékol bele minden második Kodály-gyűjtésbe egy kakas, vagy köhögnek hosszasan a kíváncsi szomszédok. A rögzített hang számára tehát – eltekintve azoktól az esetektől, amikor a felvétel készítője szándékosan szeretné megjeleníttetni a kültéri hangokat, zajokat – szerencsésebb, ha zárt térben, épített térben készül a felvétel. Említést érdemel, hogy Ligeti György a tanítványainak lelkére köti, hogy „a csend is zene”. Ebben az értelemben leegyszerűsítve elmondható, hogy egy, a célnak megfelelő zárt helyiségben a csend és a hangok ritmikus váltakozása áll össze egy zenei alkotássá. Ahhoz azonban, hogy a csend tényleg csend legyen és a zene is úgy szólaljon meg, ahogy azt az előadók szeretnék, megfelelően épített környezetre van szükség.

3_rádió_6os stúdió

Sok pályakezdő fiatal zenésztől hallottam már próbatermi élményeiről. Jelen esetben nem az első nagy „zúzásra” gondolok, hanem a fater kiszuperált garázsának vagy a családi pincehelyiségnek próbateremmé alakítására. Ilyenkor kerülnek elő az elnyűtt szőnyegek, lópokrócok, a hangtörő anyagok, a lyukacsos farostlemezek vagy a tojástartók. Nem vagyok benne biztos, hogy Elvis tett-e valaha tojástartókat első otthoni kis próbatermének falaira, de az viszont igazolható, hogy 1954. július 5-én besétált a Sun Studióba (Memphis, Tennessee) és fölvett többek között két számot, melyekből megszületett az Elvis sikerét berobbantó kislemez: egyik oldalán a That’s All Right (Mama), a másikon a Blue Moon of Kentucky.

Miért megy stúdióba egy zenész fölvenni a dalait? Egyszerűnek tűnő kérdés, de válaszként azonnal több részletes okot is föl lehet sorakoztatni azon kívül, hogy „ott jól szól a zene”: i) mert a stúdió úgy van kialakítva, hogy megfelelő csendet tud biztosítani a felvételhez, ii) jó a stúdió akusztikája és iii) az épület technikai berendezései lehetővé teszik a minőségi hangfelvételt. Az első két okért az építészek, belsőépítészek, szakirányú építész-akusztikusok felelnek, az utóbbiért a technikusok, hangmérnökök.

A hang terjedése, abszorbeálása és irányának pontos tervezése komoly építész-szakemberi ismereteket igényel. Egy új autó áramvonalasságának tervezése valamelyest egyszerűbb feladat. A szélcsatornában a levegő áramlását a tervezett új modellre szerelt papírcsíkokkal jól meg lehet jeleníttetni, be lehet állítani, ám a hang terjedésének láthatatlanságát és összehatását csak tapasztalati úton és mérőeszközökkel lehet leképezni. Nem véletlenül fejlesztették évekig a Magyar Rádió 6-os és 22-es stúdiójának akusztikai kialakítását a szakemberek. Ebben az innovációs terek építéséből nyert tudáshalmaznak is nagy szerepe van. 1999-ben a Matáv Kísérleti Kutatóközpontjának „csendszobája” több tízmillió forintos fejlesztéssé nőtte ki magát a budapesti Infoparkban.

2_New Image Sun Studio Logo

Ez a helyiség egy hangtechnikailag úgynevezett steril teret biztosított a falakra helyezett hangelnyelő szivacsos gúlákkal. Itt amúgy sikerült a tudósoknak igazolniuk, hogy a teljes csend az ember szervezetére, hallására fájdalmas hatással van. A Nyugati pályaudvar előtt egy átlagos délutánon nagyjából 90 decibel a zajterhelés. Egy csendszobában 0 és 5 decibel közötti, attól függően, hogy mennyire ver hangosan a szívünk az ijedségtől. Az emberi szervezet nincs hozzászokva a teljes csendhez. Ugyanúgy nem szerencsés az emberi szervezet számára, ha túlzott zajterhelés éri. Mind a mélynyomók határértéken túli kilengése, mind a magas hangok visítása kellemetlenül érinti a hallgatót.

A 2. részben: Zenei központok építészete

BÉBI DÍSZ DONGÓ – MERT FÉLREHALLJUK!
febr. 11., 19:48