A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

 

Open Air Rádió

A zene építészete 5.rész – Hol itt a derékszög?

2015. április 20., 9:00

A zene építészete

Minden alkotóművészet összefonódik, legyen az teljes értékű, avagy alkalmazott művészet. A zenét javarészt az előbbibe, az építészetet rendre az utóbbiba soroljuk. Mindkét művészeti megnyilvánulás olyan építőkockákra támaszkodik, mint a kompozíció, a harmónia, a közösségi élmény, a ritmus vagy akár több réteg finomhangolása.

Hol itt a derékszög?

A szobrász kiválasztja a követ, a fát, és nekiáll azt megdolgozni. A festő felhúzza a vásznat, kikeveri a színeket és megfesti a képet. Az író tollat ragad és leírja gondolatait. Természetesen ezen esetekben is sok rétegről beszélünk, hiszen egy alkotói folyamat látványos alkotási pillanatát akár évekre visszanyúló csöndes és kevésbé látványos gondolkodási folyamat előzheti meg. Egy filmrendező, egy zenész vagy egy építész esetében azonban a megvalósítás is egyszerre több rétegben történik. Maradjunk a két utóbbi alkotói folyamatnál és vizsgáljuk meg, milyen alkotóelemekből táplálkozik az egyik és a másik.

5_2

Korábban már beszéltünk a stúdiókról, melyek a mai technikai tudás hátterével lehetővé teszik, hogy akár 30-40, vagy még több rétegre cincáljuk a zenét. A különböző sávok (gitár, szintetizátor, dob, basszus, ének stb.) felvételekor a kortárs zenészeknek szerencséjük van, mert „rájátszhatnak” a már felvett sávokra. Ezzel szemben Beethovennek és kortársainak komponálás közben belülről kellett hallaniuk a zenét, és fejben kellett készre összeállítaniuk zeneművüket.

5_3

Egy építésznek a sávos gondolkodása sok esetben szakágakra bomlik, mint például az alapozásra, az épületszerkezetre, a gépészetre, a kertrendezésre, a belsőépítészetre. Ezek pontos összehangolása és az alá-fölé rendelési viszonyok fegyelmezett betartása eredményezi azt, ha egy épületre végül azt mondjuk: lakható és szép, funkcionális és emberi. Beethoven korában az építészet már nem, de néhány száz évvel azelőtt még elsősorban a tapasztalásban bízott. Az építőmester utasítására rakták a falakat az építőmunkások és reménykedtek, hogy nem szakad rájuk.

5_4

Megállapítható, hogy mind a zene, mind az építészet olyan rétegek összehangolását jelenti, melyek egyedül is működőképesek, de együttesen sokkal összetettebb élményt nyújtanak a hallgatónak, a felhasználónak.

Vannak bizonyos párhuzamok a zene és az építészet között, melyek szembetűnőek. Ha egy a bolygónkon épített épületről beszélünk, mely a tömegvonzás hatása alatt áll, akkor minden bizonnyal lentről fölfelé fogjuk elkezdeni építeni, ezért az épület alapja lesz az első, amelyet lehelyezünk a földbe. A könnyűzenében ezt a szerepet általában a basszusgitár tölti be, de zenétől függően ez lehet egy nagybőgő, vagy akár egy mély szintis akkord is. A hangszerek ugyanúgy épülnek egymásra egy zeneműnél, mint ahogy a részelemek összecsengenek egy épületnél.

https://www.youtube.com/watch?v=NoN6AKPGkBo

Egy instrumentális mű, lehet virtuóz, lehet érzéki, lehet csodálatos, de mégis, a legszebben csillogó dísze egy zeneműnek az énekhang, a mélyből fakadó humán töltet. Egy épületnél is így van ez. Akármennyire megszólal az olasz padlóburkolat, bármennyire tökéletes az épület logikája, kitűnőek a műszaki berendezések, az ember hiányában csak egy ürességtől tátongó épületről tudunk beszélni.

Szerző:
Nyári Fesztiválkörkép 2024 by Zoli
máj. 28., 15:45