Mersz > a kultművészet kozmonautái 18. > Szerkesztő: Triceps > 2015. április 7. > Kedd 19-20:30 óra
„Hetedikben elcsenem anyám L’Oréal hajlakkját, és szigorúan oldalra választott sérómat, penge tetűsétánnyal, vastagon lefújom vele. Így megyek a Kizúr István Elemi Iskola tornatermébe, az első táncos délutánra, Olaszból hozott, harántcsíkos, rövid ujjú ingemben, aminek plasztik cipzárját többen megcsodálják. A Led Zeppelin dübörög szalagos magnóról, megdöbbenek: nem ismerem ezt a zenét, nem tudok rokizni, nem tudom, de megmarad bennem egy érzés.” Triceps (Szabadka, 1969)
Led Zeppelin: Mothership (Armin plakátja, 2007)
A legnagyobb angol rockzenekar, egészen kivételes a rock történetében, mert:
a minden albumával a slágerlisták top ten csúcsán álló mainstream rock superstar és a mély nyugalommal legmeredekebben kísérletező zenész ritkán van meg egy emberben, hát még négyszer egy emberben, akik egy bandában játszanak = ez a Led Zeppelin (és hogy ez tömegsikert arathat = ez a ’70-es évek közönsége),
négy önálló, vérprofi, kreatív és innovatív zenész nem szokott 10 évig tökéletes munkát végezni együtt – hárman hatalmas hangszertudással, a negyedik egészen kivételes énekhanggal, mert itt az ének is hangszer – 1-1 tag jelent 1-1 negyedet, ezt ők is tudják, ez minden négyfelé metszhető bandafotójukon látszik.
A legnagyobb angol rockzenekar, egészen kivételes a rock történetében, mert:
a minden albumával a slágerlisták top ten csúcsán álló mainstream rock superstar és a mély nyugalommal legmeredekebben kísérletező zenész ritkán van meg egy emberben, hát még négyszer egy emberben, akik egy bandában játszanak = ez a Led Zeppelin (és hogy ez tömegsikert arathat = ez a ’70-es évek közönsége),
négy önálló, vérprofi, kreatív és innovatív zenész nem szokott 10 évig tökéletes munkát végezni együtt – hárman hatalmas hangszertudással, a negyedik egészen kivételes énekhanggal, mert itt az ének is hangszer – 1-1 tag jelent 1-1 negyedet, ezt ők is tudják, ez minden négyfelé metszhető bandafotójukon látszik.
Egyébként, meg húzhattok, húzhatsz a diszkóba, ha nem tetszik. Amióta beléd szerettem.
Illetve majdnem élőben: az eltérő időzónák miatt a világ bizonyos részein (így Európában is) csak a koncert másnapján kerül moziba koncertfilm. De lássuk, miről is van szó pontosan!
Rembrand Hollandiájában, a 17. században játszódik Mörk Leonóra új regénye, a címében többféle jelentést hordozó Szentjánosfű.
Itt találkozik 1634 nyarán a fiatal lány, Aelke és Johannes, a festő, aki egy gyerekkori súlyos betegség miatt csak úgy szignálja a képeit: a néma Jan. Mire eljön a hajnal, a lány megtanulja, hogy beszélni lehet szavak nélkül is, ahogyan hallani sem csak a fülével hall az ember. Ám a fiút Amszterdamba, majd Londonba szólítja a munkája, és mire visszatér a szigetre, Aelke már egy gazdag nemesúr felesége.
