„Atombomba vagyok, mindjárt felrobbanok, halált hozok rád, sírhat majd az anyád” – Poós Zoltán a magyar újhullámról

Poós Zoltánt, a battonyai Donnie Darkót fejen találta a pályáját majdnem eltévesztető műhold, és ettől kezdve… És ettől kezdve az író elmondja, mi történt.

Seymour Stein azt állítja, ő pontosan tudja, mikor született a new wave, mert ott volt. Sőt, nem csak ott volt, hanem maga kreatívkodta a stílust jelölő meghatározást is. Te mit csináltál ezekben a sorsfordító időben?

Poós Zoltán: A hetvenes évek végén jórészt Battonya csatornákkal szabdalt tájain csavarogtam, korgó gyomorral, mert szinte sosem voltam otthon, hónom alatt talán az Omega Csillagok útján lemeze, amit éppen vittem valakihez, hogy elcseréljük. Szerettem mindent felfedezni, ezért simán besétáltam a Szárazér partjáról egy-egy ház kertjébe is, mert nem voltak a vízpart felől kerítések. Aztán valahogy megérkeztem az osztálytársamhoz, aki nekem adta a lemezért a teleszkópos horgászorsóját, amit az apjától lopott el. A csencselés hozzátartozott a napi egészségügyi sétáimhoz, volt, hogy egy B-52’s lemezzel, vagy egy házilag eszkábált Fender Stratoval a hónom alatt bukkantam fel egy város széli erdősávban. Ha azt hallottuk valakiről, hogy megvan neki mondjuk a Regatta de Blanc, egyszerűen becsöngettünk hozzá. Csókolom, Gyuri itthon van? Benn van, diszkózik, menjetek be gyerekek! Gyuri, tényleg van Police-lemezed? Van, na, kiscsávók, kértek egy szál Eve-et?

Hogy’ jutott el a váltás híre, fuvallata a haladó magyar ifjúsághoz? Volt ugye egy-két rádióműsor, Magnósok figyelem, Lemezbörze helyett, Komjáthy György zenélő dobozai, ez az zörgött a tévében is. Emlékszel még arra, melyik volt az első dal, amire azt mondtad: na, ez valami egészen más.

PZ: Nálam 1982. október 23-án történt az a bizonyos nem is annyira sajnálatos esemény, ekkor zuhant a házunkra az újhullám röppályát tévesztett műholdja. Egymillió fontos hangjegy, Rolls Frakció. Ha apám látta volna azt a kb. húsz percet, kidobja a fekete-fehér Videoton tévéjét az ablakon a meggyfák közé. Ennyire csak a Metronom ’77 vuduzott meg, amikor a Piramis színpada kigurult Antal Imre mikrofonállványa elé. Aztán 1982 decemberében a Mikulás bálon, mi, hetedikes srácok már nem az akkor mindent vivő kacsatáncot akartuk járni, hanem a lökdösődős táncot, mert Kristóf Karesz felvette a tévéből a koncert hanganyagát. De már emlékszem az első Pulzusban is (1979. december) elhangozott a Police Message In A Bottle száma az esseni Rockpalastból. És ettől a pillanattól datálódik a dal sajátos magyar karrierje, és a Szentmihályon diszkó lesz (vö: Sending out an S.O.S.) rigmus járványszerű elterjedése.

Kábé ma

Melyik volt az első felvétel, amit rongyosra hallgattál? Milyen technikával dolgoztál?

PZ: Számomra a new wave atombomba szintén általános iskolás időhöz kötődik, szintén a Rolls Frakcióhoz. Egyik, nálam néhány évvel idősebb gyerekkori barátom a balatonszemesi építőtáborban felvette a zenekar koncertjét, a második szám: Bordám között rozsdás kasza, na ez fasza. Kivittem a magnómat a gyereknapra is, a Lődombra. Volt gulyáságyú, számháború, de már semmi nem érdekelt, csak azt mormoltam Senior melegítőben, a vállamra helyezett magnóval, dinszelt hagyma illatű erdőben, hogy Atombomba vagyok, mindjárt felrobbanok, halált hozok rád, sírhat majd az anyád. Aztán 1985 januárjában már a TBC zenekarban doboltam a helyi KISZ házban. Európa Kiadó számokat (Fiatal magyarok, Hello Baby!) is játszottunk, Totis hozta a kazettákat, aki pécsi színházban volt egy ideig díszletmunkás (jelenleg Franciaországban él – egyébként 1978-ban ő volt az őrsvezetőm). „Tavasszal, nyáron, ősszel és télen Galamb Őrs járjon mindig az élen!” Próbáltam eredetiben megvenni a lemezeket Pesten, és szinte minden szombaton felvettem a Lemezbörze helyett adásából az összes albumot, a Der Plantól az Echo and The Bunnymenig.

A new wave fazonok tényleg magányos hősök, vagy jókat lehetett együttbulizni, mondjuk egy Adam and the Ants számra is? Egyébként ő például mitől volt új, amikor már a hetvenes évek elején Elton John paradicsommadárnak öltözve ment föl a színpadra, 73-ban Bowie meg a Ziggyt néha kalóznak öltözve nyomta?

PZ: Felénk, Békés megyében a new wave arcok magányos hősök voltak… Valamikor, 1986-ban meghallottuk, hogy „Tótkomlóson van egy punk”. Vonatra szálltunk és elmentünk a helyi diszkó elé, hátha éppen arra jár majd. Ott volt, persze, és össze is haverkodtunk. Így ment ez akkor. Szinte minden faluban, kisvárosban volt egy-egy new wave figura, vagy punk, tudtunk egymásról, és meglepő módon ezek a fazonok egyszer csak találkoztak mondjuk a békéscsabai Téglában (Jamina, szlovák negyed) egy Hobo bulin. Adam mitől volt new wave fazon? Igaz, hogy Elton John paradicsommadár volt a pop kincses szigetén, de Adam menőbb volt, mert ő kalózkapitánynak öltözött.

Hol voltak a legjobb new wave helyek?

PZ: A new wave epicentruma a Felszab tér volt, ott lehetett először látni olyan fazonokat, hogy az ember azt hitte, Nyugat-Berlin közelebb van Budapesthez, mint Kelet-Berlin. Átlátszó nylon szatyorban megsétáltatott madárlátta Ideal és Talking Heads lemezek, lóden kabáttal hordott leopárd mintás nadrágok, vaníliakrémes gofrik, és dollár boltban vásárolt eredeti kemény dobozos Marlborók…Egyébként a szokásos klubhelyszíneken (Bercsényi, Ráday) kívül az egyik legjobb new wave hely a Pecsa volt: míg 1986 szeptemberében az MTK pályán Iron Maiden-koncert volt, addig a Pecsában Hajvágási show-val egybekötött VHK-koncertet és divatbemutatót láthattak azok, akik a new wave-et kiterjesztették a kisszövetkezetek világára is.

Az ifú Poós a Parlament lépcsőjén a jövőre gondol.

Nyilván nem csak ízlést kellett váltani, hanem az újhullámot a legjobban kifejező gesztusokat: hajvágás, pulcsi- és farmercsere, és az a hires, fontoskodó-cinikus tekintet. Könnyen ment? Hogyan írnál le egy tipikus new wave fazont és fazonettet?

PZ: A legjobb new wave hajakat Tumpi vágta (már Nürnbergben él) az akkor Népköztársaság útja 3. szám alatt, utána jöttek a falusi borbélyok, akik az 1945-ös földosztás óta vágták ezt a bizonyos felnyírt frizurát. Tépett hajat pedig szintén bármelyik sportfodrászatban megcsinálták, ha vittél egy Bravo magazint. A new wave fazon egyenlő: punk, mínusz proletariátus, surranó helyett Ritmo cipő, párducmintás nadrág helyett bőszárú, vajszínű nadrág. Akinek volt szeme, levette az Üvegtörők című moziban, de a dress code részben megvolt az Eszkimó asszony fázik című filmben is.

Szőnyei Tamás könyveiből tudjuk, meg máshonnan is, hogy a ráhangolódás Magyarországon nem ment könnyen. Azon kívül, hogy a hivatalos zenei környezet kapásból elutasított minden nem hagyományos harmónia menetet, a hatóságok sem igazán bírták már a beatnikeket sem, a galeriket meg punkokat még kevésbé. Nem lélegeztek fel egy kicsit, hogy a new wave rajongóiban volt egy kis igényességet hangsúlyozó, a „rendzavarástól” tartozkodó intellektuális gőg?

PZ: Én úgy tudom, hogy a hanglemezgyár terveiben szerepelt a tervutasításos újhullám, már 1980-ban a V’ Moto-Rockból a magyar Kraftwerket akarta Erdős doki legyártani, a Prognózist is behívták a Vörösmarty térre, Ideal és Ultravox lemezeket mutattak nekik, hogy jöjjenek le a fapados hard rockról.

Igaz vagy hamis az az állítás, hogy a new wave követőire jellemzőbb a tudatmódosító szerek tudatos használata, mint bármilyen más zenei irányzat követőire?

PZ: A tudatmódosító szerek minden irányzatra jellemzőek voltak, a Beatlestől az újhullámig, de az valószínűsíthető, hogy a new wave és a progrock zenészek használhatták a legnagyobb tudatossággal. És ez részben abból is kiderülhet, hogy a progrock és a new wave albumborítók voltak a legszínesebbek.

Melyik volt az első magyar előadó/zenekar, akire, akikre akkor és most is azt lehet mondani: ez new wave?

PZ: Nyilvánvalóan a Spions, 1978 tavaszán. A Spions akkor is felfedezte volna a new wave-et, ha nem hallottak volna Molnár Gergelyék David Bowie-t. Az is biztos, hogy a Beatrice már 1979-ben játszott Boomtown Rats-dalt. Bár a korai Európa Kiadóban voltak new wave-es felhangok, ők is, az URH és a Kontroll is inkább a Velvet Undergroundban találták meg az ősforrásaikat. Tehát „igazi” újhullámmal pont nem a „szamizdatos szubkultúra” állt elő, hanem a 1981 tavaszán a hard rockból érkezett Rolls Frakció, vagy éppen a ’81-es táncdalfesztiválon befutott KFT. De a Beatrice 1981-es műsora, pl. az Aktív gén és az Európa-szvit című kompozíciók is new wave-es hatásúak voltak.

New York: a szabadság fantomja

Az már new wave, ha valaki festi az arcát és szaggatott mozgással azt énekli: Bábu vagy?

PZ: Nyilván mindenkinek mást jelent a new wave, láttam én Békés megyében olyan leopárd nadrágos „újhullámos csajt”, aki Rod Steward jelvényt is hordott, mert tetszett neki a tépett és melírozott haja… Számomra a new wave modern, progresszív attitűd, leginkább azzal rokon, amit a húszas években a Bauhaus- mozgalom képviselt. A hetvenes évek végi new wave ugyanolyan progresszív módon akarta újjászervezni a társadalom és a művészet viszonyát, ahogy óhajtották azt a múltszázadelő kreatív iparának munkásai és egyéb álmodozói. Nekem ilyen az Ultravox Vienna és Rage In Eden című „programos” lemezei, de ilyen komplex művészeti gesztus a Spions radikális irodalmi punkja is.

Melyik az a külföldi – és magyar album -, ami vegytisztán new wave ma is?

PZ: Számomra a „fiatal európaiakat” helyzetbe hozó Ultravox Vienna című albuma az egyik etalon, de említhetném a Kraftwerk Trans Europa Express című 1977-es albumát is, amely attitűdben, dress code-ban és művészi programban is a korai újhullám egyik legfontosabb referencia munkája. Hangzásban esszenciális a Teardrop Explodes első két albuma is (Kilimanjaro (1980), a Wilder (1981), a Japan Quiet Life (1979) albuma, vagy a posztpunknak kikiáltott Joy Division bármelyik lemeze, esetleg a Bauhaus glames, sötét, részben újhullámos hatású albumai. Ja, és a francia Indochine L’Aventurier című mesterműve.

Ki a magyar new wave kulissza leginkább azonosítható figurája, és miért éppen ő?

PZ: Mivel a magyar újhullám definiálásával adós a poptörténet, és maga a fogalom is annyira tágan értelmezhető, hogy nem tudom: kire illene leginkább ez a jelző. Vannak karizmatikus figurák (Menyhárt Jelnő, Müller Péter, Vig Mihály), de ők inkább az underground hagyományba köthetőek be, annak ellenére, hogy nagyon is sok közül volt az újhullámhoz. Bizonyos szempontból Hegyi Zoltán (Sexepil) filmnoiros figurájában benne volt az a dekadencia, ami predesztinálta volna erre a szerepre, de inkább ő is Velvet Undergrounddal hozható közös nevezőre, mint sem Human League, vagy az Ideal artisztikus világaival.

Az Akvárium Klub Volt bárjában március 31-én egy történész műsorvezető társaddal egy lemezkiadó-, műsorvezetővel és a magyar újhullám fontos szereplőjével beszélgettek. Miért éppen velük és miről?

PZ: Boros Lajos írt dalszövegeket a Rolls Frakciónak (például a Budapest felett az égbolt felhőtlen című számot), ugyanakkor belül volt az intézményi struktúrákon, hiszen a nyolcvanas évek közepén az MHV márkamenedzsereként dolgozott. És valahol polgárpukkasztó is volt, még ha nem is lépte át a polbeat zavarba ejtő világát. Trunkos András már 1981-ben is eredetvédett újhullámot játszott a Rolls Frakcióval. Egy oldalon is álltak, de ellentétes oldalon is, ezért izgalmasnak találtuk ezt a párosítást.

Azt tudjuk, hogy a rock and roll és a punk soha nem hal meg. Mi a helyzet a new wave-vel?

PZ: Mivel az újhullám két legfontosabb hozzávalója az autentikus rock and roll és a punk, így a new wave, mint a nagybetűs Modern metaforája is örök életű. A nagy kólaháború óta tudjuk, hogy senki nem öreg Mikulás, hanem modern akar lenni, és a „következő generációhoz” szeretne tartozni.

AKVÁRIUM KLUB
2015. március 31., este fél 7.

“Mitől megy a villamos, avagy a magyar újhullám korai évei.”

Poptörténeti talk show a Volt Music Bárban.
Poós Zoltán és Csatári Bence Boros Lajossal és trunkos Andrással beszélget

A belépés ingyenes.