Cindy Wilson – a B-52’s szőke énekesnője is előáll első szólóalbumával

Déri Zsolt

2017. július 27., 10:49

Az első koncertjét 1977-ben adó amerikai new wave slágerzenekar, a 2008-as utolsó lemezével a Balaton Sound fesztiválon is fellépő B-52’s legfiatalabb – és egyetlen heteroszexuális – tagja, a szőke énekesnő Cindy Wilson idén lett 60 éves, és az együttes vörös hajú dívájának, Kate Piersonnak a szólódebütálásához hasonlóan ő is csak a hatodik X fölé érve áll elő első saját albumával: az elmúlt egy évben készített két EP-je (Sunrise, Supernatural) után idén ősszel adja ki a PledgeMusic oldalán közösségi finanszírozással megtámogatott Change című nagylemezét, melyet szülővárosából, a georgiai Athensből való fiatal zenészekkel rögzített.

Cindy Wilson a szólódalainak hangzást a “turbo chill” stílusmeghatározással illeti, és fő hatásaiként olyan előadókat említ, mint Björk, Gary Numan, az Air vagy a Tame Impala. A tavalyi első szóló-EP-jére még három feldolgozást is rögzített (a dán Junior Senior popduó Take My Time-jának már a 2005-ös eredetijében is vokálozott vendégként, a Broadcast-féle Corporeal átdolgozását az elhunyt énekesnő Trish Keenan előtti tisztelgésként választotta, a Bother című dalt pedig a nyolcvanas évek első felében Athensben működött haverzenekaruknak, az Oh-OK-nak a repertoárjából vette át, de nyilván saját elvesztett fivérére, a B-52’s néhai gitárosára, az 1985-ben AIDS-ben elhunyt Ricky Wilsonra is emlékezett vele), az idei Supernatural EP-je azonban már csupa saját szerzeményből állt, melyeket kísérőzenekara két gitárosával közösen írt.

Az őszre bejelentett Change albumról elsőként az egyik legfrissebb számot mutatták be: az itt hallható Mystic című szintipop dal az énekesnő elmondása szerint a rejtett misztikus képességeinkről, a multidimenzionális személyiségünkről szól, és arról, hogyan próbáljuk meghatározni és kiismerni magunkat – az alábbi YouTube-lejátszón pedig már az albumborítót is láthatjuk.

Cindy Wilson egy tavaly decemberi stúdiófellépésen az első EP teljes ötszámos anyagával:

0:00 Sunrise
4:05 Take My Time (Junior Senior-feldolgozás)
8:13 Brother (Oh-OK-feldolgozás)
11:10 Wake Up
15:20 Corporeal (Broadcast-feldolgozás)

.
Cindy Wilson két EP-je, a Sunrise 2016 szeptemberéből. . .

<a href="http://cindywilson.bandcamp.com/album/sunrise-ep">Sunrise EP by Cindy Wilson</a>

. . .és a 2017 februárjában közzétett Supernatural, már csupa saját szerzeménnyel:

<a href="http://cindywilson.bandcamp.com/album/supernatural-ep">Supernatural EP by Cindy Wilson</a>

.
azok közül a B-52’s-dalok közül, melyeket Cindy Wilson egyedül énekelt, az 1980-as Give Me Back My Man a legismertebb. . .

. . . a legjobb pedig az 1985-ből való Ain’t It A Shame. . .

. . .amit még Sinéad O’Connor is feldolgozott:

Szerző: Déri Zsolt

Címkék: Broadcast, Cindy Wilson, Junior Senior, Oh-OK, Sinéad O’Connor, The B-52's

Share on Tumblr

Déri Zsolt további írásai

Heartworms: A Comforting Notion – a brit gitáros-énekesnő első EP-je videoklipekkel

Déri Zsolt

márc. 27., 7:58

A londoni producer Dan Carey leginkább menő énekesnőkkel (Emilíana Torrini, Kylie Minogue, La Roux, Brodka, Georgia stb.) vagy ifjú posztpunk előadókkal (Fontaines D.C., Black Midi, Black Country, New Road, Squid stb.) szeret dolgozni, de amikor ez a két szegmens összeér, különösen izgalmas produkciók születnek a keze alatt – mint néhány éve Bat For Lashes és a Toy együttes közös Sexwitch projektje, vagy tavaly a Wet Leg-lányok és az ír spoken word költőnő Sinead O'Brien debütalbumai. Most egy Heartworms név alatt dolgozó 24 éves londoni gitáros-énekesnő bemutatkozó EP-jével is ezt a sort erősíti.

The National: Eucalyptus – videoklip az új First Two Pages Of Frankenstein albumhoz

Déri Zsolt

márc. 22., 18:29

A National legutóbbi 2019-es I Am Easy To Find albumához egy félórás kísérőfilm mellett több klip is készült, ahogy a frontember Matt Berninger 2020-as Serpentine Prison szólólemezéhez is bőven jöttek hivatalos videók, ám a zenekar azóta kiadott új számai már nem kaptak rendes videoklipet – a Taylor Swifttel közös 2020-as Coney Island, a 2021-es Somebody Desperate filmdal és a 2022-es Weird Goodbyes című Bon Iver-kollaboráció után az idén áprilisra bejelentett új First Two Pages Of Frankenstein album Tropic Morning News és New Order T-Shirt című kislemezdalai sem. A ma érkezett harmadik beharangozó szám már végre kapott!

Björk és Shygirl egymás dalait dolgozták át közös duettekké

Déri Zsolt

márc. 22., 5:55

Ritka, hogy Björk hivatalosan remixeli valaki más szerzeményét: az A Tribe Called Quest hiphopzenekar Stressed Out című 1996-os számának átszabása után után bő két évtizedet kellett várni a következő alkalomra, mikor is elkészítette a This Country Makes It Hard To Fuck remixet a svéd The Knife-énekesnő Fever Ray-nek, aki cserébe az izlandi díva 2017-es Utopia albumáról alakított át egy dalt. Björk tavalyi Fossora nagylemezét is követi most egy hasonlóan kölcsönös remixelés – ezúttal a londoni DJ-rapper-énekesnő Shygirllel.

Emilíana Torrini & The Colorist Orchestra: Racing The Storm – album a budapesti koncert elé

Déri Zsolt

márc. 17., 6:59

A Gus Gus-alapítótagok közé tartozó izlandi dalszerző-énekesnő Emilíana Torrini az 1995-2013 közti hat szólóalbuma óta főleg kollaborációkkal jelentkezett. A kanadai DJ-producer Kid Koala társaságában egy 2014-es filmbetétdalt (Nightfall Pale Blue) és egy 2017-es ambient albumot is jegyzett (Music To Draw To: Satellite), a Colorist Orchestra belga kortárs experimentalistáival pedig korábbi saját számait dolgozta át egy 2016-os koncertlemezen, majd pár közös szerzemény után ma egy teljes új stúdióalbumot is kiadtak – amivel április 14-én a Budapest Ritmo fesztiválon is fellépnek az Akvárium Klubban.