Damon Albarn – karanténkoncert a Blur és a Gorillaz vezérének új dalaival
Damon Albarn a tavalyi Blur-, Africa Express- és The Good, The Bad & The Queen-fellépései mellett legutóbb egy zongorás szólókoncertet adott, idén pedig sztárvendégekkel jelentet meg Gorillaz-számokat (a Momentary Blissben Slowthai és a Slaves duó, a Désolében Fatoumata Diawara, az Ariesben Peter Hook és Georgia, a How Far?-ban Skepta és a néhai Tony Allen szerepelt). Ha nincs a koronavírus-járvány, ma indult volna Budapestet is érintő nagyzenekari kíséretű szólóturnéja csupa új szerzeménnyel – amelyeknek most egyedül tartja meg az élő ősbemutatóját.
Az 52 éves brit dalszerző-énekes The Nearer The Fountain, More Pure The Stream Flows (Minél közelebb a forrás, annál tisztább a patak folyása) című új műsorát a rendszeres izlandi tartózkodásai ihlették, „az idő múlásának jelei és a természet törékenysége. . . zenei utazás varázslatos fagyos tájakon”. Maga a cím egy 1793-1864 közt élt angol romantikus költő, a főleg a vidék szépségéről író John Clare egyik verséből, a Love & Memoryból származik.
Damon Albarn a tél folyamán az izlandi házába is meghívott egy csapat muzsikust, hogy együtt dolgozzák ki a zenei témákat (lemezverziót csak a turné után terveztek rögzíteni), de a járványhelyzet miatt a próbafolyamatot már nem sikerült befejezni. A május-júniusra meghirdetett európai turnén a berlini s t a r g a z e szimfonikus zenekar alapítója, André de Ridder német karmester vezényelt volna 14 zenészt (fúvósokat, vonósokat, ütőhangszereseket) és egy négytagú kórust (plusz mindezt elektronikai és vizuális elemek is kiegészítették volna), de Albarn ma este – az eredetileg tervezett brüsszeli premier időpontjához igazodva – egyedül egy zongorával és egy gitárral adja elő új szerzeményeit The Barn (azaz A Pajta) nevű házi stúdiójában.
FRISSÍTÉS: a közvetítés előtt közzétett beköszönő videó, mely szerint az műsorban a reykjavíki zenekari próbákról is kapunk felvételeket!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Damon Albarn karanténkoncertjét a zenei fellépések közvetítésére szakosodott Boiler Room platform új Streaming From Isolation szériájában láthatjuk, mely az éhínség ellen küzdő The Global FoodBanking Network szervezetet támogatja. A műsor este 8-tól nézhető az alábbi lejátszón:
.
FRISSÍTÉS 2: másfél nappal később Albarn jelentkezett egy másik karanténfellépéssel is, amikor Jimmy Kimmel műsorában a Gorillaz áprilisi Aries dalát adta elő saját rajzolt alteregójával, a jobb oldali Jamie Hewlett-animáción éneklő 2D-vel duettezve!
.
videók Damon Albarn izlandi élményeiről:
.
ráadásként itt az a XIX. századi angol vers is, melyből a Minél közelebb a forrás, annál tisztább a patak folyása cím származik:
John Clare: Love & Memory
Thou art gone the dark journey
That leaves no returning;
‘Tis fruitless to mourn thee
But who can help mourning
To think of the life
That did laugh on thy brow
In the beautiful past
Left so desolate now?
When youth seemed immortal,
So sweet did it weave
Heaven’s halo around thee
Earth’s hopes to deceive;
Thou fairest and dearest
Where many were fair,
To my heart thou art nearest
Though this name is but there.
The nearer the fountain
More pure the stream flows
And sweeter to fancy
The bud of the rose,
And now thou’rt in heaven
More pure is the birth
Of thoughts that wake of thee
Than aught upon earth.
As a bud green in spring,
As a rose blown in June,
Thy beauty looked out
And departed as soon;
Heaven saw thee too fair
For earth’s tenants of clay
And ere age did thee wrong
Thou wert summoned away.
I know thou art happy,
Why in grief need I be?
Yet I am and the more so
To feel it’s for thee,
For thy presence possessed
As thy absence destroyed
The most that I loved
And the all I enjoyed.
So I try to seek pleasure
But vainly I try
Now joy’s cup is drained
And hope’s fountain is dry;
I mix with the living,
Yet what do I see?
Only more cause for sorrow
In losing of thee.
The year has its winter
As well as its May,
So the sweetest must leave us
And the fairest decay;
Suns leave us tonight
And their light none may borrow
So joy retreats from us
Overtaken by sorrow.
The sun greets the spring
And the blossom the bee,
The grass the blea hill
And the leaf the bare tree,
But suns nor yet seasons
As sweet as they be
Shall ever more greet me
With tidings of thee.
The voice of the cuckoo
Is merry at noon
And the song of the nightingale
Gladdens the moon,
But the gayest today
May be saddest tomorrow
And the loudest in joy
Sink the deepest in sorrow.
For the lovely in death
And the fairest must die,
Fall once and forever
Like stars from the sky;
So in vain do I mourn thee,
I know it’s in vain,
Who would wish thee from joy
To earth’s troubles again?
Yet thy love shed upon me
Life more than mine own,
And now thou art from me
My being is gone;
Words know not my grief
Thus without thee to dwell,
Yet in one I felt all
When life bade thee farewell.
