David Bowie, abszolút kezdők, mai Egokurzus
A villámjelzővel hirdetett nyelvkurzusok nem érnek semmit, mégis sokan befizetnek rájuk. Mivel a mai Egokurzusban (Open Air Rádió, péntek, 18.00) David Bowie lesz a téma; azoknak, akik csak pólókról ismernek egy, villámmal áthúzott fejet, itt egy rövid felzárkóztató, hogy értsék, kiről szól a műsor. Persze, ne várja senki, hogy ennek áttanulmányozása után Bowie nyelvén fog megszólalni.
Aladdin Sane: Pólókon látható fej. David Bowie 1973-ban használt, szétcsúszásra hajlamos alteregója.
Búcsúkoncert: 1973-ban Bowie egy koncert végén kijelentette, hogy vége a bulinak, az volt az utolsó koncert. A zenekar erről nem tudott előre. Valószínűleg a jóisten sem tudja melyik volt, vagy lesz az.
Crowley: Aleister, okkultista író. Megjelent egy verseskötete White Stains címmel.
Diamond Dogs: Bowie másik kedvenc írója fiatalkorában Orwell lehetett. Megzenésítette 1984-et, kicsit leegyszerűsítve ez a lemez az eredmény.
Earthling: visszatérés a pénzkereséssel eltöltött évtized után (nyolcvanas évek: állítólag akkor minden a pénzről szólt) a kísérletezőbb zenék közé. Nem sült el nagyon jól, de az azt követő lemez viszont igen.
Film: 1. Christiane F./ Wir Kinder vom Bahnhof Zoo: Bowie zenéjét és a nevét adta a filmhez, mely a nyolcvanas évek Trainspottingja volt. 2. The Man Who Fell To Earth: Bowie magát játssza, egy drogos ufóról szól, akit megront a földi közeg, ezért elfelejti megmenteni a bolygóját. 3. Labirintus: aki elég öreg, az ismeri, aki nem, annak nem fog bejönni.
Glam Rock: Verseny férfiak között, hogy kinek magasabb a cipősarka és kinek jobb a sminkje; Bowie az elsők között indult, az elsők között végzett, és az elsők között is lépett tovább a stíluson.
Hunky Dory: Bowie egyetlen lemeze, melyre rá lehet tapasztani a „cuki” jelzőt. Sok mást is, de mivel az interneten tartózkodunk, ez a mérvadó.
Iggy Pop: Ha Bowie nincs, Iggy sincs. Berlinben együtt laktak, és Bowie billentyűzött Iggy zenekarában.
Jelszó: Ch-Ch-Ch-Changes!
Kokain: az elfogyasztott mennyiség kilókban mérhető. Következmény: Bowie elfelejtette életének legjobb évtizedét.
Low: A lemezt, címével ellentétben, a Bowie karrierjének egyik magaslatának tekintik az értő fülek és a recsegősen borús hangulatok kedvelői is. Pedig a Heroes talán jobb.
Moonage Daydream: A legjobb Bowie dal.
New York: Jelenlegi lakhely. A Central Park környékén bele lehet futni a David Jones-ként rejtőzködő gigaikonba.
Outside: Aki szereti a zongorát, annak szeretnie kell ezt a Bowie-lemezt is.
Padlás: Ott még nagyon soklemeznyi cucc van, esélyes, hogy valamikor hallani fogjuk azokat is. Reméljük, csak nagyon sokára.
Rajongók: Akikről biztosan tudjuk: Lady Gaga, Roisyn Murphy, Trent Reznor, Paul Weller, Morrissey, Clive Owen, Alicia Keys.
Station To Station: Csak 5 szám, de végülis minden benne van, amit Bowie-ról tudni lehet.
Turnék: Az avantgárdtól a kasszacsilingeltetőig minden volt, de hatvan évesen felhagyott az élő fellépésekkel. Még meggondolhatja magát.
Ufo: A hetvenes években Bowie attól tartott, hogy megfigyelésük alatt áll, ezért a vizeletét gyűjtötte, és a hűtőben tárolta, nehogy a kis zöld manók lecsapjanak rá.
Vakság: Bowie többszörösen terhelt szem-ügyben. Első körben tizenhat éves korában valaki úgy bevert neki, hogy az egyik pupillája azóta sem tud összehúzódni, ezért az egyébként kék szemei közül az egyik feketének tűnik. Másodszor pedig egy rajongó dobta szemen egy nyalókával koncert közben: állt a bál.
Ziggy Stardust: Bowie alteregója, akit még akkor is emlegetni fognak, amikor a földi életről már csak az emlékek megőrzésére szakosodott egyedek tudnak.
