Ezek lesznek az Európa tavaszi slágerei

Sztárszerzőink (avagy: akikben nem lehet csalódni

A friss Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyvét áprilisban, a könyvfesztiválra, egyszersmind a csernobili katasztrófa harmincadik évfordulójára időzítve jelentetjük meg. Mondanom sem kell, mennyire aktuális ez a könyv ma is, a paksi atomerőmű bővítésének fényében. S aztán év vége felé jön majd még egy Alekszijevics-mű „Az utópia hangjai” című ciklusból: a belarusz írónő egy korai könyve, az Utolsó tanúk: megható, felkavaró visszaemlékezések olyan szovjet emberektől (a nyolcvanas évekből), akik a nagy honvédő háború alatt gyerekek voltak.

Umberto Eco Mutatványszám című új regénye a politikai összeesküvés-elméletekkel foglalkozik, amit persze megszoktunk tőle: Ecót a konspirációk mindig különösen izgatták, ez az új könyve viszont Olaszország, sőt általában a világ mai állapotáról mond izgalmas dolgokat.

Jonathan Franzentől is megszoktuk, hogy nagyregényeiben, melyek az emberi kapcsolatok legapróbb finomságait is megragadják, politikai témákkal is foglalkozik: új könyvében, a Tisztaság-ban ilyen téma például az, hogy az internet korában hogyan veszíti el az ember a magánszféráját, s válik teljesen átláthatóvá a politikai és az üzleti hatalom számára.

Hasonló a témája Dave Eggers A Kör című regényének is, amelyből Tom Hanks készített filmet: azt reméljük, hogy Eggers ezzel a különös antiutópiájával fut be igazán nálunk is (bár én már sztárszerzőnek nevezem, mert Amerikában és a világban egyértelműen az): még senki nem ábrázolta ilyen fergetegesen azt, hogy mit tesz (vagy tehet) velünk a szociális média a lehető legnemesebb célok nevében.

Megjelentetjük Günter Grass utolsó könyvét is A végességről címmel: ez rövid írásokat tartalmaz, köztük egy olyat is, amelyben Grass a menekültekről és a menekültválság kezeléséről mondta el a véleményét a rá mindig jellemző szenvedéllyel.

Kazuo Ishiguro új regénye, Az eltemetett óriás az Arthur utáni Angliában játszódó történelmi regény, ha úgy tetszik, fantasy, amely azonban igazából épp arról szól, ami talán a legnagyobb probléma ma a világban: hogy elveszíthetjük a történelmi emlékezetünket.

Az örök Nobel-díj-várományos Ámosz Oz Júdás-a kicsit A Mester és Margaritá-ra emlékeztető regény: egyszerre szól a mai Izraelről és a Szentírás egy új, különös értelmezéséről.

Stephen Kingtől nemcsak a két vadonatúj könyvét adjuk ki, a Rémálmok bazárja című elbeszéléskötetet, illetve aMr. Mercedes-szel kezdődött és az Aki kapja, marjá-val folytatott trilógia harmadik részét, hanem az egyetlen olyan korábban írt regényét, a Roadwork-öt is, amely magyarul még nem jelent meg. Ez az 1977-ben, Richard Bachman álnéven megjelent könyv a Mester talán legirodalmibb munkája – amelyből azért nem hiányzik egy jó adag pszichohorror.

Vendégünk lesz a könyvfesztiválon a holland Herman Koch, akinek az óriási világsikert aratott könyve, A vacsora után most újból egy olyan regényét adjuk ki, amely a modern társadalmak elitjének életmódjáról szól: a Nyaraló úszómedencével ugyanolyan kegyetlenül rántja le a leplet korunk hőseiről, sikerembereiről, mintA vacsora, és világszerte hasonlóan nagy sikert aratott.

Jön Edvard Radzinszkij Sztálin-regényének második kötete, amely egészen vérfagyasztó történetet mesél el Sztálin halála előtti terveiről.

Tűnődtem, hogy a lektűrszerzők közé soroljam-e Borisz Akunyint, de úgy döntöttem, inkább itt a helye: tőle két könyvet adunk ki 2016-ban, egy Fandorin-történetet, amelyben elolvashatjuk Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ének első változatát, meg egy kémregényt, amely a szovjet és a német titkosszolgálat 1941-es összecsapásáról szól (ezt a szovjet–német háború kezdetének hetvenötödik évfordulójára időzítjük).

És hasonló vívódások után sorolom ide Javier Sierrát is, az elmúlt évek egyik legnépszerűbb spanyol íróját, akinek a Napóleonról és Egyiptomról szóló regénye, A halhatatlan piramis egyszerre alapos történelmi munka és ezoterikus gondolatokat körüljáró spirituális mű.

A nálunk újak (avagy: akiket fel akarunk fedezni a magyar olvasók számára)

Jó pár olyan szerző könyvét is kiadjuk, aki Magyarországon még ismeretlen, de a hazájában (vagy épp jó pár országban) már sztárnak számít. Ilyen minden idők legfiatalabb Booker-díjasa, az új-zélandi Eleanor Catton, akinek A fényességek című aranyásós-gyilkosságos-nyomozásos könyve valóban letehetetlenül izgalmas, ez jön a könyvfesztiválra, de a második félévben kiadjuk az első könyvét, a The rehearsal-t is, ami még nem lett bombasiker, de az éles szemű kritikusok már akkor felfedezték, hogy nagy író született. Jön majd a vietnami származású amerikai Celeste Ng regénye, amely az egyik legnagyobb sikerkönyv volt tavaly Amerikában (Minden, amit sosem mondtam el neked), és nagy izgalommal várjuk, mit szólnak majd a magyar sci-fi-rajongók a legnépszerűbb kínai sci-fi-szerzőhöz, Cixin Liuhoz, akinek A háromtest-probléma című trilógiája egyszer csak Amerikában is óriási siker lett. A mozambiki Mia Couto évek óta a Nobel-díj várományosa: most végre magyarul is megjelenik egy könyve, amely egy kis mozambiki faluba varázsolja az olvasót, ahol egy vadásznak emberevő oroszlánokkal kell megküzdenie. Mi adjuk ki az elmúlt évek legnagyobb japán világsikerét (mármint Murakami Haruki után), Hiraide Takasi A vendégmacska című könyvét, amelyet minden macskagazdának el kell olvasnia (így hirdették jó pár országban); a legnagyobb flamand világsikert, Stefan Hertmans megrendítő könyvét az első világháborúról, Háború és terpentin címmel; a legnagyobb jelenlegi argentin világsikert (pontosabban világsiker-várományost), Federico Axat Az utolsó kijárat című regényét, egy meghökkentő pszichothrillert, amelynek a megoldását nincs olvasó, aki ki tudná találni; az elmúlt időszak egyik legnagyobb francia sikerét, az algériai származású Boulem Sansal 2084 című regényét (amely természetesen Orwell könyvének parafrázisa, és az iszlám uralom alatt lévő Európát ábrázolja). Kiadjuk a sokak (például a szerkesztőnk, Berta Ádám) szerint legtehetségesebb fiatal amerikai prózaíró, Miranda July regényét, Az első rossz ember-t; neki már az elbeszéléskötetét is világszerte kiadták az Európához hasonló legjobb kiadók, mi kicsit óvatosabbak vagyunk: a regényével kezdjük…

Magyar szerzőink (avagy: akik mégiscsak a legkedvesebbek nekünk)

Erről csak futólag, mert mindegyiket külön beharangozzuk majd. Lesz új könyve Vámos Miklósnak (nagy ívű történelmi regény), lesz újHáy János-könyv (amely elvileg az utazásairól szól, de igazából az emberi kapcsolatok keserveiről és örömeiről, mint minden, amit Háy ír), lesz esszékötet Lator Lászlótól, lesz új regénye Egressy Zoltánnak (amelyben mindenestől belebújik egy női elbeszélőbe), megjelentetjük Szinetár Miklós trilógiájának befejező részét (amelyben regénybeli fiatal barátja végre elnyeri a színigazgatói állást). Költészet napjára kiadjuk Gergely Ágnes válogatott verseit, egy karcsú kötetet, amelyben minden költemény remekmű. És mindezek után (vagy közben) felfedezünk egy fiatal magyar szerzőt is (na jó, felfedezte már a Holmi és a 2000 is): Szöllősi Mátyást, aki költő és elbeszélő (de már írja az első regényét is) – egyelőre talán elég annyi róla, hogy óriási tehetség.

Tényirodalmi bombáink (avagy: csak most látom, hogy nonfictionben mennyi szuper könyvet fogunk kiadni)

Az izraeli történész, Gideon GreifKönnyek nélkül sírtunk című könyvét mi, magyar kiadók csak akkor vettük észre, amikor olvastuk, hogy részben ez a könyv ihlette a Saul fiá-t: most hát megjelentetjük ezt a művet, amely hasonlóan megrendítő, mint Nemes Jeles László filmje (és az izraeli professzor vendégünk is lesz a könyvfesztiválon).

Megjelentetjük a 2015-ös év amerikai tényirodalmi Pulitzer-díjas könyvét: Elizabeth KolbertA hatodik kihalás-ban riasztó képet fest a világról, amelyben olyan gyorsan tűnnek el a fajok, mint korábban csak a földtörténet legnagyobb kataklizmái idején.

Kiadjuk James B. DonovanIdegenek egy hídon című könyvét (bár a magyar címén még gondolkodunk): az az ügyvéd írta le még a hatvanas években a történetét, akiről Steven Spielberg ragyogó új filmje, a Kémek hídja szól.

Mihail Zigar orosz ellenzéki újságíró az orosz politikai élet elmúlt tizenöt évéről írt könyvet, amelynek főhőse természetesen Putyin: ez az eddigi legrészletesebb és alighanem a legjobb magyarázat arra, hogyan lett Putyinból, aki a 2000-es évek elején még barátkozni akart a nyugati vezetőkkel, olyan vezető, akinek az uralkodása alatt sok minden visszatér Oroszországba, ami a szovjet rendszert jellemezte, például a társadalom egészét átfogó ellenségkeresés. Egyszóval: hogyan tért vissza a világunkba a hidegháború.

Richard Sakwa brit történész és politológus az ukrajnai válságról írt könyvet Háború a határon címmel: minden részrehajlás nélkül, a lehető legobjektívebben – épp ezért választottuk az ő könyvét, mert különben könyvkiadóként is kínos lenne részt venni ebben a szinte felfoghatatlan történetben: mi a megbékélés jegyében adunk ki egy könyvet róla, remélve, hogy az oroszok és az ukránok is előbb-utóbb eljutnak oda, hogy nem kizárólag a másik oldalt (vagy éppen Amerikát) hibáztatják a kialakult helyzetért.

Sajó Tamás az 1700 évvel ezelőtt született Szent Mártonról írt könyvet nekünk (amelyből végre megtudhatjuk, hogy pontosan kire is emlékezünk, amikor libát eszünk Szent Márton napján); a fiatal prózaíró Soltész Béla pedig Brazíliáról, amelyet egy hátizsákkal járt be, és olyan elevenen mesél róla, hogy szeretnénk megismételni az útját – vagy legalább a brazíliai olimpiára elutazni.

Megjelentetjük a Mann családról szóló nagy német sikert, Tilmann LahmeA Mannok című könyvét – ez már csak azért is kedves történet lehet számunkra, mert a kettőből az első magyar Oscar-díjas film egy Mann-regényből készült (ha tévedtem, és Nemes Jeles mégsem kapja/kapta meg, elnézést kérek).

Lesz egy könyvünk „az indiai Frida Kahlóról”. A spanyol Afredo de Braganza írta, és az egyik legnagyobb indiai festőművészről, szól, de ami – nekünk – még fontosabb: ez a bizonyos Amrita félig magyar volt: a mi Baktay Ervinünk unokahúga.

Puk Damsgård dán író könyve dokumentarista eszközökkel meséli el annak a dán fényképésznek a történetét, aki az Iszlám Állam foglya volt, de őt hatalmas váltságdíj fejében Dzsihád Johnék még szabadon engedték, mielőtt a többi túszt elkezdték kivégezni.

Marina von Neumann-nak, Neumann János lányának A marslakó lánya című könyve is megjelenik végre (miután már többször beharangoztuk): szeretjük büszkén emlegetni Neumannt, mint az egyik magyar Nobel-díjast – a lánya könyvéből most rengeteg izgalmas dolgot megtudhatunk róla.

Azt remélem, vitát fog szítani Slavoj Żiżek, a világhírű szlovén filozófus Zűr a paradicsomban című könyve. Żiżek Magyarországon egyelőre kevésbé ismert, mint Nyugaton; de azt gondolom, hogy a teljesen talajt vesztett magyar baloldal számára most fontos lehet, hogy mit mond a világ legismertebb radikális baloldali filozófusa arról, hogy mit tehet a baloldal akkor, amikor látszólag semmit sem tehet.

Jön Christopher Ryan és Cacilda Jetha óriási tényirodalmi világsikere, a Hajnali szex, amely elmagyarázza, hogy miért nem lehet az ember monogám; és lesz egy fantasztikus gyereknevelési könyvünk, Ander és Amby AnkowskiÍgy gondolkodik a csecsemője, amely segít abban, hogy kedves kísérleteket elvégezve jobban értsük a beszélni még nem tudó gyerekünket.

Klasszikusaink (avagy: igen, lesz megint újrafordítás)

Azt remélem, hogy Albert Camus klasszikus regényét, a Közöny-t most majd elolvassák azok is, akiknek eddig ez valahogy kimaradt az életükből. Köszönhetően Ádám Péter és Kiss Kornélia új fordításának. Ahogy a Zabhegyező egyszer csak Rozsban a fogó lett, úgy a Közöny-t is ezentúl Az idegen-ként kell majd emlegetnünk.

Kerouac Úton-ja is új fordításban jelent meg nemrégiben magyarul, most pedig a beatnemzedék másik nagy alakjának, Allen Ginsbergnek a kötetét is kiadjuk: benne lesz minden fontos írása, versek is, prózák is.

Sajnos, E. L. Doctorowot is klasszikusként kell már emlegetnünk. Sok könyvet kiadtunk tőle, most jön az utolsó remekműve A vak zongorista címmel.

Tolkiennek nemcsak piacon tartjuk az életművét, hanem a hagyatékból előkerült írásait is rendre kiadjuk: tavaly aBeowulf jelent meg, idén pedig jön a Kullervo története, a mester legelső szépirodalmi műve, amelyet a Kalevalaihletett.

Lektűrjeink (avagy: lektűrből is a legjobbat)

Folytatódik a „Metró 2033 Univerzum” sorozat, éspedig Szergej Antonov Sötét alagutak című könyvével – ez is trilógia lesz: a főhőse egy olyan fiú, aki a Metró világában is küzd egy új, szép társadalom felépítésén, történetesen az anarchizmus elvei alapján. (S talán magyar szerzőnk is lesz, budapesti Metró-regénnyel, de ezt még nem akarom elkiabálni, ezért a zárójel.)

Lesz új könyve Sophie Hannah-nak (egy újabb Poirot-történet), lesz új Baldacci, Bradford, Tony Parsons, Krentz, és lesznek vadonatúj női romantikus és pszichothriller-szerzőink, folytatódik a Klub-sorozat és a PAX-sorozat…

És akkor a karácsonyi ajándéknak szánt könyveinkről még nem is beszéltem. De az még messze van…

M. Nagy Miklós
Az Európa Könyvkiadó igazgatója