Fél 6-kor kezdődik a Taylor Hawkins tribute koncert, Dave Grohl önéletrajza pedig hamarosan megjelenik

A fellépők:

Időközben pedig szerkesztőnk, Pritz Péter fordításában elkészült a Foo Fighters alapítójának és frontemberének önéletrajza Dave Grohl: A történetmondó – Emlékek életről és zenéről címmel, amit itt lehet előrendelni.

Rövid ismertető és részlet a könyvből:

Dave Grohl önéletrajza megkapóan őszinte és rendkívül inspiráló olvasmány, egy világhírű zenész közvetlen hangú beszámolója karrierjéről és magánéletéről. A nagy rock and roll sztorikon túl meglepő módon Grohl komolyabb, önelemző arcát is megmutatja, szívszorító őszinteséggel mesél félelmeiről, fájdalmairól, veszteségeiről. Élete legfontosabb pillanatait felvillantva ismerhetjük meg egy megszállott zeneőrült történetét, aki az amerikai álmot valóra váltva baráti kapcsolatba került hőseivel, de még elnökökkel is, miközben füstös kocsmák színpadairól indulva ő maga is stadionkoncertek bálványává vált.

Dave Grohl nemzetközi hírnevét a Nirvana dobosaként alapozta meg, aki az együttes áttörést hozó, 1991-ben megjelent Nevermind című albumától játszott a zenekarban. Kurt Cobain tragikus halála után, 1994-ben alapította meg a Foo Fighterst, ahol már gitáros-énekesként állt a csapat élére. Együttese a rockzene igazi nagyágyúja lett, számos elismerése és díja közül eddig tizenötször nyerte el a Grammy-díjat. 2013-tól filmrendezőként és producerként is dolgozik – tevékenységéért kétszer kapta meg az Emmy-díjat. Feleségével és három lányával Los Angelesben él.

„A második refrén után Kurt gitárral a kezében beugrott a közönségbe, és a zsíros hajakból és tetovált végtagokból álló közönségen szörfözve szólózott. Visszazuhant a színpadra, és önkívületben fetrengett és rángatózott, majd ráesett a biztonsági őrre, akit azért állítottak oda, hogy távol tartsa a srácokat a színpadtól. A férfi minden erejével azon volt, hogy Kurtöt lelökje magáról. Nyers erővel nekifeszült a nála sokkal kisebb Kurtnek, Kurt pedig egy védekező »küzdj vagy menekülj« mozdulattal a biztonsági őr fejéhez vágta a gitárját, felszakítva a fejbőrét. A vér patakokban ömlött a kettéhasadt fejből. Megdöbbenve vette észre, hogy vérzik, és amikor Kurt felállt, a masszív biztonsági őr egy jól irányzott, állra mért ütéssel a padlóra küldte. Krist és én habozás nélkül dobtuk el a hangszereinket, és közbeléptünk, hogy megmentsük a barátunkat, a dal pedig hirtelen, nagy robajjal véget ért. Krist megpróbált szót érteni a biztonsági emberrel, még a saját pólóját is levette, hogy segítsen elállítani a vérzést.”