Freddie Mercury hangja valóban emberfeletti volt
A Queen énekesének hangképzési adottságait archív felvételek tanulmányozásán és valós reprodukciós kísérleteken keresztül vizsgálva egy nemzetközi kutatócsoport szerint kijelenthető: Freddie Mercury volt a modern zenetörténelem legsokoldalúbb rockénekese.
Hivatalosan is minden idők legsokoldalúbb könnyűzenei énekesének számít mostantól Freddie Mercury. A Queen énekesének hangképzési technikáját a Logopedics Phoniatrics Vocology április 15-i számában megjelent tanulmány elemezte. A Christian T. Herbst, Stellan Hertegard, a professzionális rockénekes és hangképző szakember, Daniel Zangger-Borch, valamint Per-Åke Lindestad jegyezte kutatás során azt vizsgálták, pontosan milyen hangi tulajdonságokkal rendelkezett az 1991-ben elhunyt énekes.
Mercury hangterjedelme jócskán túlmutatott a Queen életművet felölelő skálán. A nyolcvanas évek béli interjúk hangfelvételeit tanulmányozva a kutatók szerint kiderült, habár a világ tenorként ismerte meg, az énekes élőbeszéde 117.3 Hz-en rezonált, tehát természetes orgánuma valójában bariton volt. Hogy élőben is megfigyelhessék a hangszálak adott frekvenciákon való viselkedését, a kísérletek során Zangger-Borch saját maga reprodukálta Mercury meghatározott refrénjeit. A professzionális hangképző hangszálait másodpercenként négyezres képszámmal megörökítő stáb így a Queen énekeséhez hű jelenséget figyelhetett meg, miszerint Mercury valószínűsíthetőleg egy-egy hang szubharmonikusait is képes volt tudatosan használni. Hallható szubharmonikusok akkor keletkeznek, mikor a gége kamrái és a hangszalagok együttesen rezonálnak: a módszer leghíresebb felhasználói a mongol puszta autentikus, tuvai torokénekesei.
A tanulmány arra is kitér, hogy Mercury hangszalagjai valószínűleg jóvolta sebesebben mozogtak, mint az megszokott lenne. Az Queen frontemberének vibratoja nem egyszer elérte a 7.04 Hz-es értékhatárt, miközben a nyugati klasszikus zenei énekes ugyanezt átlagosan mindössze 5.4 Hz és 6.9 Hz közti határértékek közt műveli. A hang kitartásának esetében a tökéletes szinuszos hullám értéke pontosan 1, melyet a feljegyzések szerint az operaénekes Luciano Pavarotti-nak majdnem sikerült elérnie. Ehhez képest Mercury 0,57-es eredménye több, mint lenyűgöző.
