Hontalan hadsereg – epizódok a hidegháborús hírszerzés történetéből
Tudtad, hogy az 1956 utáni hidegháború korszakában valóban aktív munkát folytattak Magyarországon a titkosszolgálatok? Hogy a kémregényekből ismerős ügynökök nem a túl élénk fantázia termékei, hanem valóban dolgoztak nálunk? Ismerd meg a magyar hírszerzés tevékenységét Jobst Ágnes most megjelent, Hontalan hadsereg? című könyvéből.
A neves történész most megjelent kötetének alcíme: Epizódok a hidegháborús hírszerzés történetéből. A kötet eredeti levéltári iratok segítségével, a történeti feldolgozás eszköztárát használva tárja fel a magyar hírszerzés történetének néhány epizódját az 1950-60-as évtizedből. A Kádár-korszak politikai propagandája ugyanis a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami időszak visszatérő motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdető külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására törő nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal hozták őket létre, és a magyar állambiztonsági szervek milyen intézkedéseket tettek a fenyegetés elhárítására?
A hidegháború időszakát, derül ki a hiánypótló kötetből, valóban a titkosszolgálatok aktív működése jellemezte, de tevékenységük dokumentálása hosszú évtizedeken keresztül nem volt lehetséges. A szerző által áttekintett és bemutatott iratokból többek között az is kiderül, hogy a kémregényekből ismerős ügynöki munkaábrázolás valós információkon alapul; megismerhetjük belőlük az emigráns magyarok legharcosabb képviselőit, néhány sikeres ügynököt, valamint az állambiztonság módszereit a hálózat bővítésére és a célszemélyek becserkészésére.
