Iggy Pop: We Are The People – videoklip egy Lou Reed-vers megzenésítéséhez
A 72 éves Iggy Pop idén már megjelentetett egy duettverziót a Cage The Elephant együttes egyik számából (Broken Boy) és egy francia dzsesszsztenderd-feldolgozást Jacques Dutronc fiának, Thomas Dutroncnak és Diana Krallnak a társaságában (C’est si bon), de most még kicsit visszakanyarodik saját tavalyi őszi Free albumához: a lemezről a James Bond, Sonali és Love Missing című dalok után klipet kapott az a felvétel is, mely régi barátjának, a 2013-ban elhunyt Lou Reednek egy 50 évvel ezelőtti versére épül.
Az 1942-es születésű Lou Reed 1970 augusztusától, a Velvet Undergroundból való kilépése után több mint fél évig nem foglalkozott zenével, visszaköltözött szüleihez, polgári állást vállalt apja cégénél, és kreatív energiáit inkább a költészet felé fordította. Ekkoriban írt (és nagyrészt publikálatlanul maradt) verseiből 2018 áprilisában jelent meg a Do Angels Need Haircuts? antológia, és ebben szerepelt a We Are The People című szöveg is, melyet a kötethez mellékelt archív hangfelvétel tanúsága szerint maga Lou is előadott a manhattani St. Mark’s Church-in-the-Bowery közönsége előtt egy felolvasóesten 1971 márciusában (de még abban az évben visszatért a dalszerzéshez, és elkezdte összerakni címnélküli első szólólemezét, mely 1972-ben jelent meg, ahogy aztán a David Bowie-val felvett Transformer című második Lou Reed-album is).
Iggy, aki már a hatvanas évek végétől haverságban volt Lou-val, hajdani cimborájának két éve előkerült We Are The People versét is feldolgozta a tavalyi Free albumra a fekete amerikai dzsessztrombitás Leron Thomas zeneszerző-produceri segítségével. A kisemmizett, jogfosztott, hazugságban és kétségbeesésben tartott népről szóló szöveg fél évszázada született, de ma is ugyanolyan érvényesnek hangzik: „Valamit nagyon megpendített bennem. Arra gondoltam: Istenem, ez a mostani ország, ahogy látom, vagy legalább is az ország egy legitim ábrázolása most is! Ez tényleg hozzám szól” – mondja Iggy a versről, melyhez múlt éjszaka, Lou Reed születésnapjához igazítva bemutatott egy minimalista videót is Simon Taylor rendezésében.
a vers Lou Reed előadásában 1971. március 10-én a manhattani St. Mark templomban, ahol Allen Ginsberg is ott volt a közönségben:
We are the people without land. We are the people without tradition. We are the people who do not know how to die peacefully and at ease. We are the thoughts of sorrows. Endings of tomorrows. We are the wisps of rulers and the jokers of kings.
We are the people without right. We are the people who have known only lies and desperation. We are the people without a country, a voice or a mirror. We are the crystal gaze returned through the density and immensity of a berserk nation. We are the victims of the untold manifesto of the lack of depth of full and heavy emptiness.
We are the people without sorrow who have moved beyond national pride and indifference to a parody of instinct. We are the people who are desperate beyond emotion because it defies thought. We are the people who conceive our destruction and carry it out lawfully. We are the insects of someone else’s thought. A casualty of daytime, nighttime, space and god without race, nationality or religion. We are the people. The people. The people.
.
Iggy Pop legutóbbi klipje januárból, a francia gitáros-énekes Thomas Dutronc március 20-án megjelenő Frenchy albumára felvett C’est si bon című 1947-es sztenderd feldolgozása a kanadai zongorista-énekesnővel, Diana Krall-lal:
