Link interjú Balanyi Szilárddal, a Quimby billentyűsével
A Quimby lassan egy éve ünnepli a születésnapját. A zenekar a tavaly novemberben a BS-ben adott, fennállásuk 25. évét ünneplő, nagy sikerű és nem túlzás: világszínvonalú koncertje, a Micsodaország óta járja az országot az arénás koncerthez hasonlóan komoly látványvilággal. A monstre buli egyik utolsó állomása szeptember 2-án lesz a Budapest Parkban.
A Quimby egy jó ideje most már évről-évre megtölti a Budapest Parkot, amiben persze semmi meglepő nincs. Az viszont sokkal meglepőbb, hogy a zenekar valahogy intim közeggé tudja varázsolni a közel 12 ezres kapacitású helyet, amire azon kívül, hogy a zenéjük már csak ilyen varázsolós, az lehet a magyarázat, hogy egyrészt a fesztiválokon jóval nagyobb tömeg gyűlik rájuk össze, ami néha megnehezíti a befogadást, másrészt ott több a nyugalom megzavarására alkalmas képi és hanghatás. A Park viszont egészen ideális helynek bizonyul a számukra, és amikor „csak” tízezer ember szalad össze a koncertjükre, sokkal könnyebb belépni a Quimby mágikus terébe.
A mágikus tér megteremtésében és a Quimby hangzásvilágának kialakításában mindig is nagy szerepet játszott a billentyűsük, Balanyi Szilárd, aki 1994-ben csatlakozott a zenekarhoz, és így már részt vehetett az ősrajongók egyik kedvenc lemezének, a ’95-ben megjelent Jerrycan Dance-nek a felvételein.
Ahogy oly sok zenész Magyarországon, Szilárd sem az a tétlen fajta. A ’90-es évek végén együtt dolgozott a Heaven Street Sevennel, 2001-ben bölcsészdiplomát szerzett Szegeden, 2002 őszén Szilárd – Halmazállapot címmel megjelentette első szólólemezét, és hogy tuti ne unatkozzon, még elvállalta az egyik Quimby alapművének, a Káosz Amigosnak zenei rendezését is. Azóta még kiadott három lemezt (Súlytalanság, 2005, Egy más világ, 2007, Sorminta, 2009), hazai popénekesnők közreműködésével elkészített számos kislemezt, és tavalyelőtt még kiadott egy Kanapé című EP-t. Jelenleg is új dalokon dolgozik. Legutóbbi megjelenése a Kiss Flóra, alias Flo közreműködésével készült Stay and Wait című szerzemény volt, amelynek társzerzője Galambos Dorina, és amelyet meghallgathattok honlapján (szilard.net), vagy itt:
Szilárd természetesen nem csak kiváló zenész, hanem lelkes zenefogyasztó is. Link interjúnk utolsó kérdését, azt, hogy mi az a zene, ami nélkül nem tud élni, csak némi unszolásra sikerült megválaszolnia. Lent kiderült, hogy miért.
Jó szórakozást a Quimby koncertjéhez, Szilárd saját és kedvenc zenéihez.
Kedvenc művészeink, zenerajongóink, barátaink osztják meg velünk kedvenc zenéiket
Mit hallgatsz most?
http://www.youtube.com/playlist?list=PLFcGX84jKOu5_cRlPir2tdel0atLHo_k0
Mi a kedvenc dalod az idén?
Életed első meghatározó dala?
https://youtu.be/cSlt-dxddBA
Mi az, amit még soha nem hallgattál meg, de most végre rákerestél?
Mi az, ami nélkül nem tudsz élni?
Erre én nem egyetlen dallal tudok válaszolni. Az iPod-om összes zenéje nélkül sokkal szürkébb lenne az élet. De mondjuk ma épp enélkül nem tudnék élni: