Link interjú Jakab Péterrel a Jazzékiel zenekar mikrofonjával, vagyis frontemberével
A Jazzékiel már egy ideje a negyedik albumán dolgozik, de a biztonság kedvéért 2017-ben kiadtak egy koncertlemezt Jazzékiel on Orfű címmel, aminek megünneplésére nagy szeretettel várnak mindenkit december 15-én az Akvárium Kishalljában. Előzenekar fronton is erős lesz az este: iamyank új, zongora-cselló központú ambient projektje, az Atreyu’s Horse nyitja a bulit, amit a Beat Dis folytat, akik nemrég gondolták újra önmagukat, és ezt is mindenképpen látni kell. De legfőképp a Jazzékielt.
A dunaújvárosi alternatív rockzenekar, a Jazzékiel 2001 egyik áprilisi napján született, ám az akkori felállásból már csak ketten maradtak: Hegyi Áron (zene, zongora) és Jakab Péter (szöveg, mikrofon). 2005 óta adnak ki lemezeket, az első nagy, a cím nélkül bemutatkozó 2007-ben jelent meg, amit a Holy Shit követett 2009-ben, ami a remek zenén túl azért is egy emlékezetes album, mer a borítója is igazi művészi munka: egy századeleji Bibliát idéző, bőrkötéses csomagolás. Az elmúlt években aztán volt minden: akusztikus lemez, spontán felvett és digitális formában elérhetővé tett mesealbum (Téli Mese), Sziámi és Európa Kiadó feldolgozások, sőt még remixalbum is, amin a harmadik lemez (Másokat szeretni) dalait formálták újra hazai elektronikusok új és egyben más minőséget teremtve ezzel. Az idei koncertlemezt megelőző utolsó kiadványuk 2016-ban jelent meg Belle Époque” címmel, amire fiókban maradt és B-oldalas dalok kerültek.
Kedvenc művészeink, zenerajongóink, barátaink osztják meg velünk kedvenc zenéiket – Jakab Péter
Mit hallgatsz most?
Mostanában sok koncertlemezt hallgattam hivatalból, de ez a legkedvesebb évek óta.
Mi a kedvenc dalod az idén?
Sztív az Anton Vezuvból írt róla egy kritikát, én meg belehallgattam és eléggé rákattantam. Ez az első idei dal, ami eszembe jut.
Szorosan mellette meg ez.
Életed első meghatározó dala?
Anyu énekelte sokszor, amikor pici voltam. Én is szoktam a fiamnak.
Mi az, amit még soha nem hallgattál meg, de most végre rákerestél?
Gyakran hallgatok át általam nem ismert diszkográfiákat éjjelente, miközben molyolok ezzel-azzal. Ez tényleg elég ad hoc dolog nálam, Eddától kezdve Phill Niblock-ig széles a skála az elmúlt időszakban. Idén bukkantam rá erre a lemezre is. A Kistehén korai cuccai miatt tiltólistás volt nálam korábban. Pedig mennyire szép. Prekoncepciós fasz vagyok, de igyekszem!
Mi az, ami nélkül nem tudsz élni?
Nincs szerintem ilyen. De a múltkor játszottunk egy koncertnyi The Doorst a srácokkal. 5-6 éve tuti nem hallgattam már Morrisont, ugyanakkor most is eszméletlenül jól esett. Iszonyatosan meghatározó volt számomra annak idején és valószínűleg az életem része marad örökre. Úgyhogy legyen ez.
