A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

 

Open Air Rádió

Link interjú Simon Bálinttal, az Ivan and the Parazol dobosával

2019. május 2., 22:32

Sorban jönnek a jobbnál jobb koncertek az Akvárium Klubban: május 3-án az Ivan and the Parazol mutatja be Exotic Post Traumatic című új, remek nagylemezét. A koncert kapcsán a zenekar dobosát, Simon Bálintot kérdeztük mostani és örök kedvenc zenéiről, na és arról, hogyan is kezdődött nála ez az egész rockandrollosdi.


 fotó: Müller András

2010-ben alakult, immár negyedik albumát jegyző Ivan and the Parazolt már nem kell bemutatni – és sokaknak Bálintot sem –, de mégis kíváncsiak voltunk arra, hogy ő hol is rontotta el az életét, és hogyan lett belőle zenész. Mint kiderült: mindjárt az elején eldőlt, hogy nem lesz belőle rendes ember:
„Hosszú folyamat volt, mire zenész lettem, mert már egészen kiskoromban elkezdődött azzal, hogy Elvisre, Beatlesre, Stonesra ugrálok a nagyszobában – amiről archív családi felvételek vannak – meséli Bálint. – Eleve elrendelt dolog volt, mert a szüleim 0 és 5 éves korom között az összes létező hangszert megvették nekem. Kaptam szaxofont, hegedűt, dobot meg gitárt – mondtam is nekik az érettségi környékén, amikor eldöntöttem, hogy zenész akarok lenni, hogy: ’Most mit csodálkoztok ezen, amikor három évesen több hangszerem volt, mint egy hangszerboltban?’
Általános iskolában elkezdtem zongorázni, amit csináltam is nyolc éven át, és a mai napig imádom. Aztán valaki megmutatta nekem a Prodigy Breathe című számát (Bálint itt elszájdobolja az intrót), és attól teljesen kész lettem. ’Úristen – mondtam magamnak – ez a hatalom!’ Ezt akarom én csinálni!’ Utána mindjárt jött az Oasis Fuckin’ in the Bushes című száma (Bálint itt újfent elszájdobolja a dob intrót), na és ott akkor vége is lett mindennek. Eldöntöttem, hogy dobos leszek.”
Bálintunk ekkor még mindig csak 13 éves volt, és nyaggatni kezdte a szüleit, hogy idézzük: „intézzétek el, hogy most azonnal dobolhassak”. A szülei rendesek voltak, el is intézték. „Kicsit később a gimiben volt egy nálam három vagy négy évvel idősebb spanom – folytatja Bálint –, aki mondta, hogy jár egy Nemecsek nevű fazonhoz dobolni. Mondom, ’Az jó lesz!’ Faterom fel is hívta őt, és kiderült, hogy ő Német „Nemecsek” Tamás, a Mini alapító dobosa. Elmentünk hozzá; Tamás napszemüvegben szívta a piros malbit az ablakban, bent fel volt állítva a cájg, rám nézett, és azt mondta: ’Na, üljél be!’ Fogalmam sem volt, mit kell ott csinálni. Berakott egy Led Zeppelin vagy Deep Purple számot, és azt mondta: ’Doboljál!’ Valamit csináltam, bár nem tudtam, mit, de Nemecsek ránézett a fateromra, és mondta: ’Oké, itt hagyhatod, rendben lesz.’ Onnantól kezdve jött a rock enciklopédia: az első három év oktatás az volt, hogy Stones, Sabbath, Deep Purple és Led Zeppelin dalokat kellett megtanulni hangról hangra. Kurva jó volt.
Aztán eljött az érettségi, leérettségiztem szépen, kitűnő bizonyítvánnyal. Anyukám kérdezte, hogy ’Mi van, akkor most zenész leszel, vagy sem?’ ’Miért’ – kérdeztem. ’Mert ha zenész leszel, akkor irány a Liverpool pop school’, ami Paul McCartney könnyűzenei egyeteme. De mivel az akkori zenekarom basszusgitárosa elment Freiburgba egy ilyen zeneiskolába, kiderült, hogy akik könnyűzenei egyetemre mennek, azok session zenész tananyagot kapnak, én meg nagyon nem az vagyok, és nem is akartam az lenni. Arról nem is beszélve, hogy akkor már az Parazol előszele fújdogált.”
Bálint egy gimnáziumba járt Vitáris Ivánnal, az Ivan and the Parazol későbbi frontemberével. Bálint szalagavatóján 2008-ban a szerényen csak Vitáris Iván Bandre keresztelt együttes lépett fel, ami egy Johnny Cash tribute zenekar volt.
„Iszonyatos autentikus módon nyomták a Cash számokat. Néztem is, hogy: ’Hihetetlen, hogy hat éve idejárok, és ezt a gyereket még egyszer se láttam.’ A rá következő héten elkaptam a folyosón, és mondtam neki: ’Haver, csinálok neked egy zenekart!’”

Na, ezt a zenekart nézhetitek meg bő tíz évvel később péntek este az Akváriumban. Addig pedig még megismerkedhettek Bálint kedvenc zenéivel. Jó szórakozást mindkettőhöz!

Kedvenc művészeink, zenerajongóink, barátaink osztják meg velünk kedvenc zenéiket – Simon Bálint, Ivan and the Parazol.

Mit hallgatsz most?

Elképesztő hogy van egy zenekar, amit senki sem ismer és az összes daluk fantasztikus.

Mi kedvenc dalod az idén?
Ennél nagyobb groove lehet, hogy már soha nem lesz. Beatles szint.

Életed első meghatározó dala?
Konkrét emlékem van arról, hogy faterom feltett egy Elvis vinylt, én meg amikor meghallottam ezt a dalt, fel alá rohangáltam és fetrengtem a nappaliban. Kb. 3 éves lehettem.

Mi az, amit még soha nem hallgattál meg, de most végre rákerestél?
Bátyám mondta, hogy ha már rácsúsztam ennyire a Mac Millerre, akkor hallhassam meg lenti előadó albumát. Nem fostam be tőle.

Mi az, ami nélkül nem tudsz élni?
No comment.

Facebook-eseményoldal.

A zenekarról készült képet Éder Krisztián készítette.

Drum and bass ünnep Goldie-val szombaton az A38 hajón
okt. 12., 15:01
Busta Rhymes megcsinálja a hétvégédet az Open Air Rádión
szept. 23., 16:27
Link interjú Balogh Attilával, a Lazarvs basszusgitárosával
szept. 13., 13:30