Ma egész nap a Ladánybene 27 kedvenc zenéi szólnak
Mit hallgatnak a turnébuszban? Mi szól a fülükben? Kik voltak az első és az örök kedvencek? Tényleg csak reggae? Dehogy. Ma az Open Air Rádió 24 órás zenei szettjét a Ladánybene 27 pakolta össze. Este az Akvárium Klub Nagy Halljában szülinapi LB27 koncert, de addid is: süss fel, Nap.
Bodnár Tibi mondja, néha magáról is úgy beszél, mintha: „Képzeljetek el engem 1985-ben, Budapesten. A reggae nem ismert fogalom akkoriban a magyar zenei piacon, a rádióban csupán a diszkókban sikeres, nyálas számokat adják. Olyan ez, mint a 60-as évek beat korszakának az elején – amiről a Nagy Generáció tagjai sokat meséltek, szóval Luxembourg, meg Szabad Európa Rádiós titkos hallgatózások – csak most a reggae-t hallgatják el előlünk, mint valami tiltott dolgot.
Az első blokkban szeretném néhány üde dallal jelezni, hogy nagyjából mi volt, ami itthon átjött a reggae-ből.
Utána jöjjön egy flash! Tibi és a Ladánybene 27 kijut Jamaicába. A nagyobb hatás kedvéért: először ülünk repülőn, a januári télből a nyárba, a kedvenc zenénk hazája. Tibi január 24-én belép egy kingstoni lemezboltba, ami akkora, akkora mint mondjuk a Rózsavölgyi, de itt a polcokon nincs se opera, se operett, nincsenek más könnyű műfajok, rock, blues, funky. Csak reggae van. Bakelit lemezek és kazetták, meg a legfrissebb 7 inches kislemezek a reggae szelektorok számára.
Ez a pillanat, amikor kiderül, hogy mi minden fér bele a reggae halmazba, hogy milyen irányzatok léteznek egymás mellett és időben eltolódva.
Ezért a rácsodálkozást szeretném valahogy érzékeltetni, bár tudom, hogy 20 év elteltével, az Internet galaxisban már nem nehéz ezekre a dalokra ráklikkelni: nekünk 10 év zenélés és egy hatalmas utazás kellett ahhoz, hogy rátaláljunk. Ez a jamaicai pillanat hosszú évekre kijelölte az utamat, utunkat, hogy ezeket a zenéket, érzéseket, gondolatokat szétszórjuk itthon. De erről már sokat meséltünk, most jöjjenek a zenék. Tőlünk – nektek.
