Mai Szorgalmi feladat: ünnepélyes pillanatok
Előadó: Falling Up
Dal: Flora
Megjelenés: 2015. November 13. (A „Falling Up” album második dala)
Közeleg a karácsony: ilyenkor elárasztja a rádiókat (az agyunkat és a szívünket) a sok Last Christmas és hasonló dal: nincs menekvés előlük. Üldözik az embert és bele akarnak mászni az agyak legbelső zúgaiba, ha pedig egyszer bejutnak, akkor visszafordíthatatlan károkat okoznak a neuronok között, lebénítva az idegvégződéseket, melyek az ilyen rágógumi-zenék hatására olyan kezes kiscicákká változnak – Macskafogó módjára -, hogy csak a vásárlásra tudnak eztán koncentrálni.
Ez a zene nem ilyen. Tulajdonképp egy grunge rock, vagy csak simán indie-rock, de az amerikai fajtából. Úgy is mondhatnám: oregoni fajta, mert stílusjegyeit tekintve is olyan, de a fiúk maguk is Albanyból származnak. Az egyetlen baj az, hogy ez volt az utolsó lemezük. Kár értük.
Európai füllel van bennük valami nagyon amerikai, amit mi nem könnyű megemészteni, de azt javaslom, ezúttal tegyetek kivételt. Bizony, így is lehet ezt csinálni. Itt álljunk meg egy szóra, aztán képzeljük el ezt a zenét egy európai templomban! Nehéz lenne. Amerikában viszont lehetséges, mi több, már ez a keresztény rockot nyomó kezdetei – 2001 – óta hirdeti az igét, tehát nem az utolsó 15 évben változtak az idők arrafele. Szerintem ti, akik ezt olvassátok ezerszer inkább fogjátok ezt a hétperces „istenes” dalt hallgatni, mint egy cukormázas „szokásosat”, és jól is teszitek.
