Marika Hackman: Boyfriend – klipdal a Big Moon csajzenekarral +FRISSÍTÉS: Sucker – a Big Moon új klipje

Déri Zsolt

2017. február 27., 16:17

A szerzeményeit kezdettől az Alt-J producerével, Charlie Andrew-val rögzítő (és az együttes legutóbbi lemezén is vendégszereplő) finn származású angol dalszerző-gitáros-énekesnő Marika Hackman már 2015-ös We Sleep At Last debütalbuma idején igyekezett kitörni az indie folk keretek közül (az Animal Fear klipjében például szőrös farkasemberré változva ölte meg nagy példaképét, Laura Marlingot), és most ki is tör – a nemi szerepeket megkavaró korai Radiohead-hangzású Boyfriend klipdallal és június 2-re ígért I’m Not Your Man című új nagylemezével, melyet a seattle-i Sub Pop kiadóhoz szerződve rögzített a Big Moon londoni indie rock csajkvartett kíséretében.

„El akartam engedni magam minden kontroll nélkül. Mindig is ilyen zenét akartam csinálni. Amikor fiatalabb voltam, nem Joni Mitchell érdekelt, hanem a Nirvana, és azt gondoltam, hogy én is olyan akarok lenni! (. . .) Most már lett elég bátorságom és önbizalmam ahhoz, hogy ne rejtegessem tovább a dolgokat, és ne vízről, tavakról meg fákról beszéljek, amikor arról akarok írni, hogy szakítottam a barátnőmmel!” – mondja az új fotóin öltönyben pózoló Marika a Nem vagyok a pasid című album szexuális fluiditást hirdető sajtóanyagában, ami coming out is egyben, mármint azoknak, akik a közösségi médiából még nem tudták, hogy egy ideje már a BBC Sound Of 2017-listás szintis-gitáros-énekesnővel, Amber Bainnel (The Japanese House) él boldog párkapcsolatban.

A zeneileg leginkább Thom Yorke-ék egy régi dalára, a Radiohead korai Nirvana-párhuzamait példázó 1994-es My Iron Lungra hasonlító Boyfriend című szám szövegileg a Tegan and Sara ikerlányok azonos című tavalyi slágerének karcosabb és agresszívabb párdarabjának tekinthető: Marika a hímnem/nőnem zavarkeltés után hamar nyilvánvalóvá teszi üzenetét, hogy nőként is tud olyan szerelmet és gyönyört nyújtani egy csajnak, mint a pasija, akitől elcsábította, bármi is képzel a férfi („csak egy lány, az nem számít”) vagy a világ („az ég tudja, mennyire összeillettünk / mégis egy nagy katyvasz lett / senki nem vesz minket komolyan, mert női ruhát viselek”).

A nevetéssel induló és a végén az utolsó percben pajkos sivalkodással teli dal Libby Burke Wilde rendezőnő jegyezte videója is be akar inteni „mindenkinek, aki alábecsüli, mire képes egy nő”: a klip elején egy férfiakból álló zenekart látunk, de idővel kiderült hogy a felsőbb szinten a nők (Marika és a Big Moon-tagok) rockolnak igazából!

I’ve got your boyfriend on my mind
I think you know she stayed with me last night
I held his world in my hands
I threw it out to see where it would land

You came to me for entropy and I gave you all I had
He makes a better man than me
So I know he won’t feel bad

It’s fine ’cause I am just a girl
„It doesn’t count”
He knows a woman needs a man to make her shout

I hope your boyfriend doesn’t mind (I know he doesn’t mind)
You tell me that you love me every time (You love me lots of times)
I held his girl in my hands (I know he doesn’t mind)
She likes it ’cause they’re softer than a man’s (I like to moisturise)

Heaven knows we’re meant to be
But it’s turned into a mess
No one takes us seriously just because I wear a dress

It’s fine ’cause I am just a girl
„It’s just a dream”
A woman really needs a man to make her scream

You came to me for entropy and I gave you all I had
He makes a better man than me
So I know he won’t feel bad

.
az új album számlistája és a borítóhoz készült Tristan Pigott-festmény, melyen a dalszövegekből vett motívumok és egy csomó fallikus szimbólum mellett a felvételeknél közreműködő négy Big Moon-lány, sőt igazolványkép-formátumban még Charlie Andrew producer is szerepel:

Marika Hackman: I’m Not Your Man (2017)

Boyfriend
Good Intentions
Gina’s World
My Lover Cindy
Round We Go
Violet
Cigarette
Time’s Been Reckless
Apple Tree
So Long
Eastbound Train
Blahblahblah
I’d Rather Be With Them

Ami az új Marika Hackman-lemezen közreműködő indie rock csajzenekart, a Big Moont illeti, a dalszerző-gitáros-producer-énekesnő Juliette Jackson és társnői, a gitáros-vokalista Soph Nathan, basszista-vokalista Celia Archer és a szemüveges dobos Fern Ford a saját albumukkal is előállnak 2017 tavaszán. A főként a kilencvenes évek női vezetésű együtteseit (Elastica, Sleeper, Breeders stb.) példaképül választó, férfi kortársaik közül pedig a Palma Violets és a Vaccines nevét említő londoni lányok már két éve nagy ígéretnek számítanak szépen bővülő kislemez- és klipsorozatukkal (meg a korai számaikat nagykiadós lemezszerződésük idején egybegyűjtő tavalyi The Road EP-jükkel), és azok tükrében az április 7-re bejelentett Love In The 4th Dimension című első stúdióalbumuk is elég erősnek ígérkezik – főleg, hogy ugyanannak a Catherine Marksnak a társproduceri segédletével vették fel, aki a Wolf Alice 2014-es Creature Songs EP-jénél is bábáskodott.

a Big Moon eddigi kislemez- és klipdalai időben visszafelé:

FRISSÍTÉS: a március 1-jén a kvartett első 2015-ös első kislemezdalának, a Suckernek az újravett – és ismét kislemezre másolt – albumverziójához is érkezett videoklip, vadnyugati hangulatban, férfiszerepet is könnyedén játszó lányokkal.