NagySzínPad élő: ilyen volt a SuperStereo

A SuperStereo gyökerei 2008-ig nyúlnak vissza, mikor is Laskai Viktor azonos című önálló DJ-estnek adott életet. Azt megmagyarázandó, hogy az időközben a Péterfy Bori Love Band-jének dobosát is beszippantó projekt hogyan és legfőképp miért vált mára négyfős koncertzenekarrá, millió variáns létezik. A potenciál felismerése, majd felszínre bányászása önmagában művészet, azonban az indíttatás korántsem mindegy: a SuperStereo mesterkélt, konstruált tréfának nem elég szigorú, egy őszinte projekthez képest ugyanakkor túlontúl komolyan veszi magát.

Hullámvölgyek

Legyen szó bármilyen művészeti tevékenységről, egy alkotó, előadó sikere minden esetben a hitelességén, legkevesebb annak elhitetésén múlik. Egy méretes klubszínpadon állva a műfajt mímelni is tudni kell kiváltképp, ha a valóságban nem sok közösséget érzünk mindazzal, amit előadunk. Az A koncerten kiderült, a SuperStereo jelen formájában egyetlen slágerre építő, kitalált zenekar, melyet ráadásul még csak nem is grandiózus vágyak, szárnyaló ambíciók, hanem kizárólag a kisember popsztárjának legkevésbé sem áttetsző szelleme táplál.

Hullámhegyek

Az együttes dalai megfelelnek a műanyag popzene formai és tartalmi követelményeinek. A SuperStereo egyszerű, szakszerűen szájbarágott mulatozást biztosít, ezt viszont közel professzionális szinten, és ami a legfontosabb: egyenletes színvonalon teszi.

Nagyszínpad?

A SuperStereo a popzene szivárványának szürkéje, ugyanakkor kár lenne kétségbe vonni, csak vele együtt teljes skála. A produkció ráadásul az alá pakolt emelvény méretétől függetlenül, tudattalanul tesz fel olyan, érvényes kérdéseket, melyek megingatják az önfeledt szórakozásra vágyó koncertlátogatót. Megetettem-e a macskát? Esik-e még odakint? Mi végett vagyunk e világon? A legfontosabb, hogy megtudjuk.

Felkészül: A NagySzínPad elődöntőjének következő fellépője a Madách téri magyar alternatív közösség vidáman búsuló hadosztálya, a Szabó Benedek és a Galaxisok.