Nosztalgikus utazás A Bence kalandjai teljesen analóg technikával készült klipjében

A Bence kalandjai Jobbágy Bence szólóprojektje, akusztikus dalok, versszerű dalszövegek találkozása. Az Anya, apa tavaly megjelent első lemezén, a Tengereken kapott helyet, és bár a lemezről több szerzeményhez is készült videó, ez az első olyan dal, amihez klip is társul.

A videót Tóth Andris, Bence egyik barátja készítette, aki teljesen szabadkezet kapott a forgatáshoz: „Régi barátság a miénk, tudom, hogy ő így működik jól. Ez szerintem meg is látszik a végeredményen, így lett kerek az Anya, apa. Szuper volt a forgatás, a filmtekercs adott hossza, illetve rövidsége miatt nem lehetett teketóriázni. Ez kedvemre való hozzáállás, az egész Tengerek ebben az analóg szellemiségben készült.”

„A dal képi világaként egy nosztalgikus utazást képzeltem, leginkább konkrét szereplők és dramaturgia nélkül. A családi kirándulások hajnali indulását másodosztályon, a citromos teát kólás-palackban a kifelé és befelé bámulás egyszerre megnyugtató és mély pillanatait kívántam filmre exponálni.

A videoklip passzív utazása metaforikus értelemben aktív szemlélődés is, mely reményeim szerint egy talán hasonló, belső, kanyargós ösvényen indítja el a befogadót. A derengést egy töredékes szerkezet segíti, az analóg technika révén emlékfoszlányoknak ható vágóképekkel” – meséli a klipről Andris. – Super 8-as kamerámmal – amely szintén könnyedén elemeli el a jelentől, ugyanakkor súlyt ad a hétköznapiságnak –, azokat a sokszor jelentéktelen dolgokat és pillanatokat kerestem, amelyek a gyermekkori vagy afeletti mélázás mozaikjának darabkái lehetnek. Olyan helyszíneket és tárgyakat, amelyek generációkon át közös díszletei és kulisszái személyes viszonyainknak, sorsainknak, a kispiros vonattól, a fagyizókon át az erdőig.”

Nemcsak a klip témája nosztalgikus, elkészítése is az analóg kort idézi: két filmtekercsre rögzítették hozzá a képeket, több hónapon keresztül, sokszor a Bence által mára otthonosan belakott balatoni tájon, illetve kirándulóhelyeken.

Külön érdekessége a Bajdázói-tó partján rögzített ANYA, APA bevésés, amely teljesen véletlenül jött szembe Andrissal a forgatáskor, miközben felvételre érdemes apróságokat keresett. „A klip mindennemű digitális utómunkát nélkülöz, csak a filmszalag snittjeinek sorrendje lett a dal hangi történéseihez igazítva. Kifejezetten izgalmas volt hetekkel később látni a forgatott nyersanyagot, majd rácsodálkozni ahogy a dallal összekapaszkodva kontextust és nyomatékot kap egy-egy kép” – kommentálja a rendező.

„Mesélték, hogy amikor először játszottam ezt a dalt és anyám is ott volt a koncerten, az első sor hallatán menten felhajtotta az italát. Pedig kár volt aggódnia: nem róla szól. Legalábbis nem kifejezetten róla. Nehéz és érzelmileg intenzív dolog ezt a számot előadni, emiatt sokszor hajlamos vagyok jónak gondolni, de ugyanebből a megfontolásból szoktam kihagyni is” – emlékszik vissza Bence.

Arról, hogy végül miért ez a számhoz készített klipet, így mesél Andris. „Azért, mert vonzódom a kissé szétcsúszó, többolvasatú szövegekhez, és mert ez amellett nagyon mélyről is merít. Nem csak ismerősen szép és melankolikus, hanem lappang benne valami elemi kiszolgáltatottság, és az ezzel járó feszültség. És mert azt érzem, hogy a kellemesen hullámzó dallamra felfeszített felszólító móddal pontosan leképezi a mindenkori szülő-gyerek viszonyt. Nem kevés dolog, ha valaminek ennyire sikerül teljesítenie, amire vállalkozik. Ilyen szempontból fel is adta a leckét és nagy felelősséget éreztem abban, hogy mellé tegyek valami nem kevésbé érvényest. Őszintén remélem, hogy sikerült.”