A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

 

Open Air Rádió

Összeborulások és a Live Aid legnagyobb pillanatai

cz
2015. július 15., 12:02

Jótékonykodásból lett poptörténeti fejezet a bolygó egyik legjelentősebb koncertszériája, az idén 30 éve futó Live Aid. A jubileum kapcsán a Billboard készített tanulságos összeállítást. Immár három évtizede annak, hogy először megrendezték a planéta leghatalmasabb jótékonysági koncertjét, a Live Aidet. Az eredendőleg célul az afrikai éhezők megsegítését kitűző óriásrendezvényt 1985 július 13-án két helyszínen, a londoni Wembleyben és az azóta a földdel egyenlővé tett philadelphiai JFK stadionban tartották, névsor szerint csatasorba állítva a nyolcvanas évek zenei csillagait.

Live_Aid_at_JFK_Stadium,_Philadelphia,_PA

A Live Aid ötletgazdájaként elhíresült ír rockzenész, bizonyos Sir Bob Geldof inspirációt bevallottan az akkor már felfutott Do They Know It’s Christmas? és a We Are The World karitatív, egyben igen kifizetődő etiópmentő-szériákból merített.

Az első Live Aid sikere megkérdőjelezhetetlen volt, a koncertek bevételei egyetlen nap alatt megközelítették a 150 millió dolláros felhőhatárt, miközben világszerte 1,9 milliárdan tapadtak rá a koncertek élő közvetítésére. A felhozatal pedig kétség kívül történelminek bizonyult: a Beach Boys, Madonna, a Black Sabbath, Run-D.M.C. mellett többek között Bob Dylan és a Duran Duran is színpadra lépett. Az esemény az évek során pedig joggal vívta ki magának a zenetörténeti jelzőt, elvégre a Live Aid keretein belül olyan összeborulások jöttek létre zenészek és zenészek, előadók és közönség viszonylatban, melyek nélkül ma egész máshogy festene a könnyűzene térképe.

U2

A U2 számára valódi áttörést jelentett a Live Aiden való fellépés. Az azóta majdhogynem legendássá vált, a Sunday Bloody Sunday és a Bad dalokból álló, mindössze két számos koncertjük kapcsán még ma is végigfut valami édes borzongás a rajongókon. Elvégre ki ne emlékezne, a mosómedve frizurás Bonora, aki a színpadról lemászva gyermekeket ment a kordon fogságából és megteremti az U2 koncertek máig ápolt, táncpartner a közönség soraiból-hagyományát?

Queen

A nyolcvanas évek hőskorában a Queen egyike volt a legmagasabban jegyzett rockzenekaroknak, ennek megfelelően az a bizonyos léc is igen magasra került az együttes számára a hazai terepnek számító Wembleyben is. A késői Freddy Mercury vezette csapat olyan slágerekkel készült, mint a Bohemian Rhapsody, a Crazy Little Thing Called Love, a We Will Rock You vagy a We Are The Champions. A Queen ezen fellépést 2005-ben a BBC szavazásán minden idők legjobb rockkoncertjének választották.

Eric Clapton

Bár már akkor ikonnak számított, Claptonnak a nyolcvanas években komoly problémái voltak a jegyeladásokkal. A Live Aiden való fellépése – mely során a Cream White Roomjától kezdve a Derek and the Dominoes-korszak Laylajáig szinte mindent latba vetett – azonban megadta az évtized végig kitartó lendületet az aréna-teltházakhoz.

Phil Collins

Collinsra nem is igazából a zenei teljesítménye, sokkal inkább logisztikai performansza miatt emlékezhetünk: miután Londonban letudta délutáni, két számos szólóműsorát felpattant egy Concordera és átszelve az óceánt még épp időben átért Philadelphiaba, hogy saját showjának megismétlését és a Led Zeppelinnel való zajongást követően este már Eric Clapton mögött püfölhesse a dobokat.

Led Zeppelin

Bár hivatalosan sehol sem jelent meg a zenekar neve, a Live Aid volt az első alkalom a dobos, John Bonham 1980-as halálát követően, hogy Jimmy Page, Robert Plant és John Paul Johnes újra egy színpadon zenéltek, ezalkalommal Phil Collinsszal és Tony Thompsonnal a dobok mögött, valamint Paul Martinezzel basszusgitáron. A 20 perces philadelphiai műsor során olyan Zeppelin dalok kerültek elő, mint a Rock and Roll, a Whole Lotta Love vagy a Stairway to Heaven és bár Page gitárját túszúl ejtette egy mikrofonállvány Collins pedig kifelejtette a Whole Lotta Love szólója előtti kulcsfigurát, ezek mit sem vonnak le az előadás értékéből.

The Who

Négy évvel 1989-es visszatérő turnéjuk előtt, csak a Live Aid színpadán láthatta a közönség a Whot. A zenekar olyan számokat bányászott elő, mint a Won’t Get Fooled Again, a My Generation vagy a Pinball Wizard. Nem elhanyagolható, hogy ez a koncert volt az utolsó, amelyen Keith Moon ’78-as halála után az űrt betöltő Kenney Jones dobolt.

Black Sabbath

A zenekar szintén a Live Aid programjának részeként szűrte össze a levet eredeti énekesével, Ozzy Osbournenal egy teljesen szürreális, reggel tíz órára időzített koncert erejéig. Az Ozzfest 1997-es indulásáig ez volt az egyedüli alkalom, hogy Tony Iommi és Osbourne együtt adtak elő olyan magas oktánszámú dalokat, mint a Children of the Grave, a Paranoid vagy az Iron Man.

4790796994_50310c72d1_o

Bukowski-est szombat este a Jókai Klubban
nov. 26., 14:01