A fesztivál rádió.
Egész évben zene.

 

Open Air Rádió

Romsics Ignác önéletrajza, Márai Lola harminc éven át írt naplója – újdonságok a Helikon Kiadó könyvheti kínálatából

2022. június 8., 21:59

A június 9-én kezdődő Ünnepi Könyvhét és a vele párhuzamosan futó Margó Irodalmi Fesztivál előtt a héten megjelent a Helikon Kiadó valamennyi újdonsága, közöttük olyan különlegességekkel, mint a történészprofesszor, Romsics Ignác önéletrajza, valamint Márai Sándor feleségének harminc éven át írt naplója.

A könyvhét egyik kuriózuma Szergej Geraszimov ukrán író könyve, a Harkivi napló. A bejegyzések születésével párhuzamosan – Bartók Imre által – fordított kötet, amely a szerző szülővárosának ostromáról tudósít, megkerülhetetlen olvasmány ahhoz, hogy pontosabb képünk legyen az egész világot megrázó őrületről.

A hazai szerzők sorában új regényt írt Egressy Zoltán, aki egy kilencvenes éveiben járó zalai parasztasszony történetét meséli el Jolka harangja című könyvében. Benedek Szabolcs Ez nem Amerikája egy ismert rocksztár életközépi válságáról szól. A tavaly bekövetkezett halála előtt fejezte be a hetvenes évek Budapestjén játszódó krimijét Mátyás Győző Szökevények címmel. Cserna-Szabó András sokak szerint eddigi legjobb munkája a Zerkó – Attila törpéje című új regény. Lackfi János elbeszéléskötete, a Bejgliköztársaság ezúttal is hozza a megbízható minőséget, míg a történelmi regények sorát Cselenyák Imre erősíti Hej, Tinódi! című regényével. Végezetül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni James Joyce, magyarul eddig még ki nem adott könyvét, a Stephen Herot Kappanyos András fordításában.

A csütörtökön kezdődő Ünnepi Könyvhéten, a Vörösmarty téren, a Helikon Kiadó 35. számú standján minden újdonság 20% kedvezménnyel beszerezhető.

Könyvbemutatók:

  • Romsics Ignác: Hetven év – Egotörténelem 1.

Június 10., péntek, 17.30 Margó Irodalmi Fesztivál (Városmajori Szabadtéri Színpad) Veiszer Alindával

https://fb.me/e/2rgFwxrKb

Június 12., vasárnap, 13.30 Ünnepi Könyvhét (Vörösmarty tér) Krizsó Szilviával

https://fb.me/e/1I8rFTCDR

  • Márai Ilona: Betűbe zárva – Napló 1948-1979

Június 10., péntek, 17 óra Szederkény Olgával és Ötvös Annával a Vörösmarty téren

https://fb.me/e/2susA1InM

  • Egressy Zoltán: Jolka harangja

Június 9. 20.30 Margó Irodalmi Fesztivál  – A szerzővel M. Nagy Miklós beszélget, a regényből Molnár Piroska olvas fel részleteket. https://fb.me/e/1Ea5r4urF

  • Benedek Szabolcs: Ez nem Amerika

Június 12., vasárnap 14 óra a Vörösmarty téren. A szerzővel M. Nagy Miklós beszélget, a regényből Schmied Zoltán olvas fel részleteket. https://fb.me/e/3alj5Wvlr

A Helikon Kiadó szerzőinek dedikálása a Vörösmarty téren, a kiadó 35. számú standján: https://fb.me/e/1BU9mJK66

  1. június 12. vasárnap

14:00 Romsics Ignác és Cselenyák Imre

14:30 Benedek Szabolcs és Egressy Zoltán

15:00 Cserna-Szabó András

A kötetekről részletesen:

Romsics Ignác: Hetven év – Egotörténelem 1.

„Ezt a könyvet magamnak is írtam. Tisztázni akartam, miként lettem az, aki.”

Romsics Ignác rendhagyó könyvében saját élettörténetén keresztül azt mutatja be, hogy egy Kalocsa melletti faluból, a régi paraszti világból milyen út vezetett az egyetemi tanárságig és az akadémiai tagságig. Nem szokványos önéletrajzot vagy visszaemlékezést írt, hanem olyan szociográfiai leírásokkal gazdagított éntörténetet, amely alulnézetből, egy szülőfalujából kiszakadt s az értelmiségivé válás egymásra épülő stációin felfelé törekvő fiatalember perspektívájából mutatja be az ötvenes évek „szűrt levegőjét” és a Kádár-korszak „fellazult világát” egészen az 1980-as évek közepéig. Ebben az értelemben a kötet egész generációjáról és arról a korról is szól, amelybe beleszületett. Az önéletrajz második kötete 2023-ban jelenik meg.

A könyv oldala: https://bit.ly/Romsics_Ignac_Hetven_ev_Egotortenelem

Könyvbemutató:

Június 10., péntek, 17.30 Margó Irodalmi Fesztivál (Városmajori Szabadtéri Színpad) Veiszer Alindával

https://fb.me/e/2rgFwxrKb

Június 12., vasárnap, 13.30 Ünnepi Könyvhét (Vörösmarty tér) Krizsó Szilviával

https://fb.me/e/1I8rFTCDR

 

Márai Ilona: Betűbe zárva – Napló 1948-1979

Márai Sándor 1986 márciusában jegyzi le naplójába, hogy elhunyt feleségétől, Lolától álmában – vagy ahogy ő írja, „hot line”-on keresztül – kapott egy üzenetet: „Te másoknak írtad a naplót, én neked.” Ekkor keresi meg a hajóládában az asszony 1948-tól írott naplóit, füzeteit, és elkezdi olvasni ezeket: olyan érzés ez neki, mintha mindennap kapna Lolától egy levelet. Márai újra átéli az együtt töltött napokat, heteket, hónapokat, éveket. Márai Sándorné Matzner Ilona huszonéves korától írt naplót. Három évtizednyi szorgalmasan írt bejegyzés maradt fenn férje hagyatékában. Éppen azok a füzetek, amelyek az önként vállalt emigrációjuk alatt teltek be nehezen olvasható, szálkás betűivel.  A Helikon Kiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Betűbe zárva címmel Márai Ilona naplója két kötetben (1948–1964 és 1965–1979).

Sajtó alá rendezte, jegyzetek, utószó: Ötvös Anna

Kézirat-feldolgozás: Mészáros Tibor, Ötvös Anna

Válogatás, szerkesztés: Nagy Zsejke

A 296 füzetnyi feljegyzés alapján készült kötet mellé Ötvös Anna ad hátteret a Nyugati tér cikkében, ahol további részletek is elolvashatók: https://bit.ly/Betube_zarva_Nyugati_ter

Könyvbemutató: június 10. péntek 17 óra Ötvös Annával és szederkényi Olgával, a kötetből rezes Judit olvas fel részleteket. További információ: https://fb.me/e/2susA1InM

Szergej Geraszimov: Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromlott városból

Fordította: Bartók Imre

Szergej Geraszimov írót szülővárosában, az orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Harkivban érte a 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin által elrendelt „különleges katonai művelet”, vagy egyszerűbben fogalmazva: a háború. Feljegyzéseiben Geraszimov kíméletlen őszinteséggel, némi – az ostromállapothoz illően sötét – humortól sem visszariadva eleveníti meg a folyamatos bombázásokkal és pergőtűzzel sújtott város pokoli mindennapjait, ahol „élni” leginkább már annyit tesz, mint „túlélni”. Könyve fontos szemtanúi beszámoló Ukrajna lerohanásáról, amely jócskán túlmutat a háborús pusztítás megrázó dokumentálásánál – elgondolkodtató értekezések gyűjteménye, többek között a fegyveres harcokat előkészítő propagandáról, az ukrán és az orosz nemzet közötti elszakíthatatlan kötelékekről és messzire visszanyúló feszültségekről, valamint arról, miért nem jelent megoldást a putyinizmussal szemben a nacionalizmus.

A Harkivi napló megkerülhetetlen olvasmány ahhoz, hogy pontosabb képünk legyen az egész világot megrázó őrületről, Európa második világháború óta legnagyobb katonai konfliktusáról.

A könyv oldala: https://bit.ly/Szergej_Geraszimov_Harkivi_naplo

Cserna-Szabó András: Zerkó – Attila törpéje

Az V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Szerte a világban – Rómától Konstantinápolyig, Hippótól Mediolanumig, Catalaunumtól Zentesig – hunok, nyugat- és keletrómaiak, vandálok, gótok, szkírek, alánok, szarmaták, gepidák, zsidók, görögök (stb.) rohangálnak (vagy éppen tántorognak az erjesztett kancatejtől, a mézsörtől, az itáliai és galliai boroktól vagy a táltospipától), hogy a régi káoszból az újba taszítsák az emberiséget.

Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában. Zerkó élete során volt rabszolga és isten, udvari bohóc és börtöntöltelék, cirkuszi látványosság és hímringyó – legfőképpen pedig szemtanúja Róma, Bizánc és a hunok küzdelmének.

Cserna-Szabó András legújabb kötete ókori pikareszkregény, kumisz szagú, groteszk road movie, történelmi tabló és annak paródiája – a folyton porig égő és hamvaiból mindig újraéledő világ egy kisember szemszögéből.

Hamarosan érkezik a regény hangoskönyv változata is Nagy Zsolt felolvasásában.

A könyv oldala: https://bit.ly/Cserna-Szabo_Andras_Zerko

Egressy Zoltán: Jolka harangja

Egressy Zoltán új regényének főhőse Jolka, a halálára készülő zalai parasztasszony. Kilencvennégy évet lehúzott már e világban, s ahogy az öregek szoktak, úgy beszél ő is az életéről: gyermekkoráról, a feleségként átélt évtizedekről és az utolsó életszakaszról, a több mint két évtizede tartó magányáról. S ahogy az öregek szokták, ő is mindegyre más fénytörésben meséli el életének öt-hat különösen fontos eseményét. De lassacskán azt érezzük: mintha valami krimi is megbújna ebben a dolgos, szép, becsületes életben.

Egressy Zoltán pedig Jolka alakjával, történetével részint elgondolkodtat kis és nagy bűnök mibenlétéről, s talán nem kevésbé fontos, hogy a kihalóban lévő zalai-somogyi tájnyelvet az irodalomba, a közös emlékezetbe emeli.

A könyv oldala: https://bit.ly/Egressy_Zoltan_Jolka_harangja

Könyvbemutató: június 9. 20.30 Margó Irodalmi Fesztivál

A szerzővel M. Nagy Miklós beszélget. A regényből Molnár Piroska olvas fel részleteket: https://fb.me/e/1Ea5r4urF

Benedek Szabolcs: Ez nem Amerika

Becsey Marci egy menő rockzenekar frontembere, ünnepelt sztár, akinek egy ország ismeri a nevét. Lassan lecseng a számtalan lezárással és korlátozással járó járvány, s ő másokhoz hasonlóan azt reméli, az élet mehet tovább ugyanúgy, ahogyan a pandémia előtt zajlott. A visszatérés azonban nem teljesen úgy sikerül, ahogyan azt Marci, a zenekar és a menedzserük eltervezte. Huszonöt sikeres év után Marci kénytelen egy testi tünetekkel is járó életközepi válsággal szembenézni, és miközben ennek okait kutatja, akár valami film, lepereg előtte családjának múltja. Benne a nagyszüleivel – a deklasszált jogásszal és az egykori dívával –, valamint nem utolsósorban az apjával, aki egykor irodalmi babérokra tört, de aztán meg kellett elégednie a megyei napilap főszerkesztői posztjával…

Hol a határ kicsi és nagy bűn, megbocsátható megalkuvás és elvtelen alkalmazkodás, emberi élet és puszta túlélés között? A háromgenerációs regény hősei – akik az 1940-es évektől keresik a boldogulás lehetőségét egy országban, ahol időről időre minden fenekestül felfordul – ritkán tesznek fel ilyen kérdéseket; és a történelem sem kérdezi, inkább csak sodorja őket.

A könyv oldala: https://bit.ly/Benedek_Szabolcs_Ez_nem_Amerika

A kötet bemutatóját a könyvhéten, a Vörösmarty téren tartjuk, június 12-én, ahol a szerzővel M. Nagy Miklós beszélget, a könyvből Schmied Zoltán olvas fel részleteket.

További információ: https://fb.me/e/3alj5Wvlr

Mátyás Győző: Szökevények

Mátyás Győző (1954–2021) író, szerkesztő, filmesztéta, egyetemi oktató. Tavaly bekövetkezett halála előtt fejezte be első regényét. A Szökevények ravaszul szőtt krimije bravúrosan idézi meg a hetvenes évek Budapestjét, a neonfények árnyékában megbúvó Kádár-kor bágyadt és fojtogató hangulatát.

Zsarnóth Attilát, a fiatal, tehetséges nyomozót nem érdekli a politika, de szereti a rendet. Igazából egy kicsit hálás is a „rendszernek”, amiért „intézetis” gyerekből rendőr válhatott belőle. Az 1970-es évek elején járunk: a gazdasági reform már lefulladt, a beatkultúra, legalábbis Magyarországon, viszont épp erőre kap – nem mintha Zsarnóthot ez az új, csörömpölő zene különösebben érdekelné. Őt most leginkább az érdekli, hogy hova tűnhetnek el egyre gyakrabban az intézetekből szökött lányok; meg az, hogy kiderítse az apja halálának titkát. Mert aligha hihető, hogy 1956-ban, amikor az „ellenforradalmárok” betörtek a börtönbe – ahol köztörvényes bűncselekmény miatt ült –, egyszerűen szívrohamot kapott a félelemtől. Egyszer csak a két nyomozás ugyanahhoz az emberhez vezet – és talán minden titokra fény derül. Mátyás Győző regénye ravaszul szőtt krimi – és egyben a hetvenes évek elejének bravúros felidézése.

A könyv oldala: https://bit.ly/Matyas_Gyozo_Szokevenyek

Lackfi János: Bejgliköztársaság

Lackfi János író, költő, műfordító új elbeszéléskötete nem huszonegy, hanem sok-sok ilyen cérnaszálról szól. Felvillanó emberi sorsokról. Hol vicces, hol szomorú történetekről. Vagy egyszerre viccesekről és szomorúakról.

Hogy kerül egy maffiózó mobiltelefonja Jézus lábához? Milyen krimi az, amiben egy gumimatrac a gyilkos? Mi a csuda az a böngyörkefesztivál? Nem mindegy? Legyen zene, legyen tánc! Önök láttak már repülő macskát onlájn oktatás keretében? Vajon megöli D. Judit budai lakos a férjét ötvenhárom késszúrással? Hogy lehet egy embert lehúzni a vécén? Hogy kerül revolver, motor és vaskerítés a Duna mélyére? És ki szedi elő onnan? Ismersz olyan embert, akinek egy szempillaszálon múlott az élete? Ki az, aki élőben jelentkezik be apja temetéséről, és még az outfitje is illik a koporsóhoz? Ki nyeri a nagy bejgli-világbajnokságot? Ilyen és ehhez hasonló kérdések. Élő, húsbavágó sorsok. Férfisorsok, női sorsok. Szerelmek, csalódások, mániák, fóbiák, paranoiák, esküvők, gyászmisék, keresztelők. Bejgli, kocsonya, kávéhab, bogyiszlói paprika vodkával. Karanténon, vakcinán, járványon innen és túl. Zajlik a lájf!

A könyv oldala: https://bit.ly/Lackfi_János_Bejglikoztarsasag

Cselenyák Imre: Hej, Tinódi

Tinódi Lantos Sebestyén, a polgársorból származó, majd krónikási-énekmondói érdemei révén nemessé avanzsált deák 1555 novemberében Nádasdy Tamáshoz érkezik Sárvárra, hogy Cronica című művét felajánlja a nádornak. A vár ura azonban nem tartózkodik otthon, így rá várakozva a híres lantos belefog, hogy elmesélje kalandos élettörténetét egy Mári nevű szolgálólánynak. Tinódi száján életre kel a három részre szakított ország minden nyűge-baja, elbeszéléseiben, verses dalaiban megelevenednek az urak és jobbágyok hétköznapjai, a végvári kapitányok dicső győzelmei, a magyar vitézek törökverő portyái és párviadalai. Magyarhon históriáját felidézve Sebestyén deák személyes élményeit, a fehérnéppel való pajzán kalandjait is bele-beleszövi megemlékezéseibe – mindezt Cselenyák Imre a korabeli beszédmódhoz igazított, kifinomult stílusában.

A könyv oldala: https://bit.ly/Cselenyak_Imre_Hej_Tinodi

 

James Joyce: Stephen Hero

Fordította. Kappanyos András

Stephen Hero – az érdemben lefordíthatatlan Finnegans Wake kivételével – James Joyce egyetlen jelentős prózai műve, amely eddig nem jelent meg magyarul. A korai, töredékben maradt regény különösen érdekes lehet annak, aki már kiismeri magát a Dublini emberek, az Ifjúkori önarckép és az Ulysses által megteremtett, összefüggő narratív univerzumban; de természetesen akár első Joyce-élményünk is lehet – az átütő erejű tehetség első megcsillanásától haladhatunk az érett, nagy művek felé. Rengeteg olyan részlet feltárul a könyvben a fiatal Stephen Dedalus családjáról, barátairól, nézeteiről, rokon- és ellenszenveiről, amelyeket a későbbi művek elhallgatnak; itt közvetlen tanúi lehetünk olyan jeleneteknek, amelyekről máshol csak futó beszámolót olvashatunk (a legdrámaibb ezek közül az anyjával folytatott párbeszéd az egyház elhagyásáról), és szinte teljességében megismerhetjük az ifjú művész esztétikai rendszerét is.

A könyv oldala: https://bit.ly/JamesJoyce_Ulysses

 

 

További információ:

https://helikon.libricsoport.hu/

http://nyugatiter.blog/

Rekord nézőszámmal zárta tizenegyedik szezonját a Budapest Park
okt. 5., 6:05
A Depeche Mode öt év után visszatér Budapestre!
okt. 4., 18:32
Európai koncertkörúton mutatja be az új albumát a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Quartet
okt. 3., 23:50