Soha többé ne zárkozzunk be! – üzeni a BittnerSweet
Kandelábereken hajladozó rúdtáncos, a kihalt éjszakai Budapestnek muzsikáló utcazenész és az üres Duna-partot fénnyel elárasztó telihold – mind olyan magányos szereplők a teljes nyitásra váró éjszakában, melyek reményt öntenek a megfáradt, türelmetlen városlakók szívébe. A járvány csendesülésével számtalan apró elemet kell még magunkban a helyére pakolnunk, hogy egy összetartó, energiától lüktető holnapra ébredjünk. Ezekből a darabkákból építi fel egy közösebb, boldogabb új világ kirakósát a BittnerSweet zenekar új klipje, az Üres utcák.
Biztos mindannyian emlékszünk a klasszikus puzzle kirakásának élményére. Rengeteg türelemmel, céltudatosan kutatunk a megfelelő darabok után, amiket gondosan egymáshoz kapcsolva elégedetten dőlhetünk hátra: a szemünk előtt egy magasabb minőségű, végre teljes kép áll össze. Az otthon töltött hosszú hónapok után ez vár ránk illetve történik velünk most a mindennapokban is, amikor elkezdjük újranyitni a bezártság alatt szétzilálódott világunkat. Össze kell illesztenünk a lassan másfél éve magányra és távolságra ítélt személyes kapcsolatainkat is, hogy újra egymásra találva egy minden eddiginél jobb valóságot tudjunk teremteni, együtt!
Erről énekel a BittnerSweet zenekar Üres utcák c. új klipjének főhőse is (a zenekar énekes-dalszerzője, Bittner Dániel), aki a kietlen, magányos, de így is gyönyörű budapesti éjszakában egyre több darabkáját fedezi fel a végre kinyíló világnak. Ezeket a „puzzle-darabokat” mi is jól ismerjük: mindig is ott voltak a városunk utcáin, az élőzenében, a táncban, az egymást segítő és egymással beszélő emberekben, a hétköznapi élet láthatatlan csodáiban. Ez a tökéletes alkalom, hogy az eddigieknél is jobban megbecsüljük egymást és mindent, amit eddig biztosnak vettünk, hogy körülvesz a mindennapokban.
Nem tudom, hogy miért is félek, tolakodnak a sötét képek,
és Te, már csak Te értesz meg engem.
Nem a mesék korszakát éljük, a hős veszít és végignézzük,
gyere már Remény, szüless újra bennem!
Az Üres utcák klipjében a főszereplő nem veszít: a remény újra megszületik, amikor a magánytól búcsút véve elindul összerakni a valóság széthullott kirakósát. Ahol az énekes egyre több különös, mégis ismerős figurával kapcsolódik össze – és ahol végül sikerül rátalálnia önmagára is. Itt a lehetőség számunkra is, hogy vele tartsunk: egymásra figyeléssel, törődéssel, nyitottsággal most egy még jobb világot alkothatunk meg. A klipet Németh Máté rendező és csapata, a Neminem készítette.
