THE SHOWCASE MUST GO ON – BUDAPEST SHOWCASE HUB (BUSH) FESZTIVÁL
Álljon itt rögtön az elején, hogy a BUSH sok ember állhatatos, közös munkájával tudott létrejönni idén immáron másodszor. Renátó, Gergely, Andrea, Dani, Olivér, Eszter, Dénes, Barbara, Ferenc, Áron, Tamás, Luka, Suzanne és a többiek elkötelezettek a zene iránt, örömmel vetik fejest magukat az összetett feladatok medencéjébe, szeretik az embereket, a kommunikációt és alapjáraton jó kedved lesz, ha minőségi időt tölthetsz velük. Horváth Renátót kérdeztük, Somló Dani mellett a BUSH másik fő szervezőjét a november 15-én a budapesti Akvárium Klubban elstartoló fesztiválról.
OAR/ Szerintünk a Budapest Showcase Hub (BUSH) képes lehet rövid időn belül a közép-kelet-európai friss zenei élet egyik legfontosabb szakmai gyűjtőtégelye lenni. Ezzel egyet tudsz érteni és cél ez egyáltalán?
Horváth Renátó/ Sok minden adott ahhoz, hogy jó kis rendezvény legyen a BUSH-ból, de ebben az egyik legkritikusabb kérdés, hogy mit tud egy ilyen rendezvénnyel kezdeni a város. Az odáig rendben van, hogy népes, szakmailag akár ilyen-olyan fontos embert ide tudunk csábítani, de az talán egyelőre nagyobb kihívásnak tűnik, hogy megtaláljuk a fizetőképes helyi közönségét a dolognak.
OAR/ A BUSH szervezését az Eastaste válogatott szakmai stábja irányítja. Hogyan állt össze a szervező-csapat és mit takar a New Kids From the Block?
R/ Néhány területen volt változás, de 85-90%-ban a tavalyi csapattal dolgozunk idén is. Teljes listát itt találtok.
A newkidsfromthebloc egyfajta almárkává nőtte ki magát menet közben, és több off programra/projektre használjuk. Egyrészt azon év közbeni eseményeken, amelyeken zenekarokkal közreműködünk, másrészt az új videócsatornánkon, de alakul egy sajtós/kommunikációs network és még ki tudja mi.
OAR/ Milyen az együttműködés a BUSH és a Tallinn Music Week (TMW), a ljubljanai MENT, vagy akár a pár nappal ezelőtt megrendezésre került Nouvelle Prague (NP) showcase események között?
R/ Szerencsére nagyon jó. Számos ponton működünk együtt, promózzuk egymás fontosabb eseményeit, infókat adunk egymásnak. Egész évben találkozunk, akár egymás rendezvényein, akár máshol, de volt, hogy példának okáért nyáron pár napra kiugrottunk Ljubjanaba csak úgy a MENT-es srácokhoz. A NP magja szervez hozzánk cseh programokat, segíti a cseh zenekarok megjelenését a BUSH-on, de ugyanez elmondható a TMW-ről is.
Rivalizáció talán ott található, hogy mindegyik rendezvény szeretné, ha az övén is ott volna mindenki, aki számít. Az emberek ideje és smúzolásra fordítható energiája azonban véges, ezért egy ponton túl szelektálni kell, hogy hány szakmai rendezvényre mész el egy évben. Ez természetesen remek lehetőséget ad a versenyre, a diverzifikálódásra és a saját utak járására. Ezért is fontos nekünk mindenhova elmenni, hogy lássuk, mi az amit mások már csinálnak, ki az, akiket ők már elhívtak. Nem az a cél, hogy az utazó szakmai közönség mindenhol úgy érezze magát, mintha ugyanazon a rendezvényen lenne, csak más díszletek között, hanem hogy valóban új, más, jó esetben jobb élményeket kapjon. Ezzel párhuzamosan azonban fontos, hogy a hazai szakma/közönség is megismerje a régiós és európai kollégáit.
OAR/ Várható, hogy lesz egy közös platform, vagy az a tendencia, hogy az egyik showcase idővel kiemelt pozícióba kerül?
R/ Nem látok ennyire konkrét központosodási folyamatot, inkább egy sok pólusú, kooperáló, illetve kooperálni kényszerülő közösséget. Természetesen vannak gócpontok, ahol nagyobb kutyák és több pénz koncentrálódik, de azon a szinten is sokféle érdek dolgozik együtt és adott esetben egymás ellen is. Nyilván a zeneiparba áramló pénz sok folyamatot meghatároz, rengeteg hálózat és különböző hatékony vagy kevésbé hatékony platform jön létre, de nem biztos, hogy ez ennek az interjúnak a témája (nevet – a szerk.).
OAR/ Milyen szerepe van a közösségi, alulról megtámasztott szervezésnek a BUSH esetében?
R/ A szakmai programok mellett, alapvetően egy óriási kultúrmisszióba fogtunk azzal, hogy csak régiós zenekarokat hívunk el a fesztiválra és próbáljuk őket megismertetni a hazai közönséggel. Ehhez hatalmas szükség van az itthoni közösségre, azokra a hangokra, akik segítenek a saját csatornáikon keresztül terjeszteni a törekvéseinket. Idén együttműködtünk számos fesztivállal (pl. Bánkitó, Kolorádó, Művészetek Völgye) és szervező csapattal, akiknek a bulijaira segítettünk régiós zenekarokat lekötni. Ezek apró lépések, de szerintem nagyon fontosak. A legtöbb szervezőnek szerencsére annyira jók voltak az élményei, hogy jövőre is folytatni szeretnék az ilyen együttműködéseket.
OAR/ Közhelynek számít jelenleg, hogy Budapesten kevés klubhelyiség maradt, ahol jó minőségben, élőzenével pop- és rockzenekarok is meg tudnak szólalni. Úgy tűnik az Akvárium Klubbal, az Instanttal, a Robottal és a Kuplunggal mégis sikerült biztosítanotok a megfelelő helyszín-hátteret. Hosszabb távon tervez a BUSH ezen klubokkal?
R/ Ha nem zárják be a bulinegyedet, akkor szeretnénk, igen. Emellett rengeteg izgalmas helyszín ötlet van, de egyelőre elférünk ezeken a helyeken is. Az egyik legfontosabb szempont, hogy közel legyenek egymáshoz, pár percnél többet ne kelljen sétálni, pláne taxizni vagy BKV-zni.
OAR/ A szakmai programok szerves részét képezik a BUSH-nak. Milyen hangsúlyokat kívántok elhelyezni a felszólalók megválogatásával?
R/ Az idei év egyik kiemelt területe a turnézás és a kommunikáció/sajtózás. Nem szerettünk volna erről egy perccel sem tovább elmélkedni, hanem abszolút gyakorlati üzemmódra váltottunk. Ezért meghívtunk a régióból annyi szervezőt és sajtóst amennyit csak tudtunk, akikkel hivatalos keretek között a Granturismo nevű program alatt, illetve a 2-3 napban, amit itt töltenek, a bárpultoknál is lehet találkozni és beszélgetni a nagy turné tervekről.
Ezek mellett ismert film- és reklámzenével foglalkozó kollégák, tapasztalt producerek is tartanak előadásokat. Az egyikük, Nora Felder, aki többek között a Stranger Things sorozat zenei rendezője személyesen is vár zenéket, hogy azokról konkrét visszacsatolást adjon. Több kiscsoportos foglalkozás is lesz, például arról, hogyan tud valaki angol nyelvű sajómegjelenéseket szerezni (UK media), hogyan tudja magát elképesztően érdekesnek mutatni (storytelling), vagy hogyan tudja a promócióit felturbózni (campaign doctor).
OAR/ A régiónkon kívüli ismertebb showcase fesztiválok, mint a SXSW, a NY Music Marathon és a Eurosonics is inkább azon zenekaroknak adnak fellépési lehetőséget, amelyek még nem rendelkeznek jelentős ismertséggel. Ezzel szembe megy idén a BUSH magyar fellépőinek sora a Middlemist Red, a Blahalouisiana, de akár a Qualitons megszólaltatásával. Mi ennek az oka?
R/ A fellépők kiválasztásában egy közel 400 fős magyar és régiós közösség segít. Egészen prózai módon ezeket a zenekarokat választották és pontozták a legtöbbre a magyarok közül, akik szerencsénkre elfogadták a felkérést. Azon kívül, hogy nagyon szeretjük őket, nekünk nyilván csak jobb, ha ismertebb hazai zenekarok lépnek fel, hiszen jobban megmozgatják a hazai közönséget. Ettől függetlenül a magyar zenekaroknak és a képviselőiknek rengeteg lehetőségük van arra, hogy építsék a szakmai hálójukat, akkor is, ha nem lépnek fel. Egyébként az általad említett fesztiválokon azért szép számmal lépnek fel ismertebb zenekarok, például a Eurosonic kimondottan az alapján válogat, hogy hogyan szerepel egy-egy zenekar a különböző chartokon, mekkora a buzz körülötte.
OAR/ Melyik magyar és melyik külföldi fellépő koncertjét várod idén a legjobban?
R/ Valahogy most az orosz és ukrán zenekarok érdekelnek a leginkább, például a Lucidvox vagy a Panivalkova. Épp ma hallgattuk az idei BUSH playlistet és erre a kettőre kaptam fel leginkább a fejem. Jellemző, hogy mindkettőben csak lányok/nők zenélnek. De Koloah elektronikus set-jét is nagyon várom, pláne mivel az lesz az egyik utolsó buli a BUSH-on (Deep Glaze előtt, akiket szintén nagyon bírok), úgyhogy picit rá lehet lazítani majd a nyakkendőre.
A teljes program pedig itt található.
Spotify BUSH playlist