Ürbéli élet, Bob Dylan, tökéletes térdek

A performansz-előadások félúton helyezkednek el a képzőművészeti performansz és az egyetemi előadás között. Általában a művész úgy mesél a közönségnek, mint egy hagyományos előadáson: képeket vetít és közben beavatja a hallgatóságot alkotásinak történetébe, vagy az azokhoz kapcsolódó kutatásba. Ezeket a műfaji kereteket azonban sokan átlépik, ahogy a 16-ai est egyik fellépője is.

A Bureau of Melodramatic Research kísérletezik az előadás formájával is: a kávézóban, a közönség között, vagy akár az ő asztaluknál ülve beszélgetnek majd. Az ő színpaduk az asztal lesz, kortárs filozófiai gondolatokról és pop számokról fognak vitatkozni Órák akármiről című előadásukban. A nézők szabadon bekapcsolódhatnak, hallgatózhatnak, csekkolhatják a feedjeiket vagy lemorzsolódhatnak. Választhatnak, hogy szabadon szeretnének járkálni, mint egy múzeumban, vagy inkább bevonódnak, mint egy részvételi színházi előadásban.

A performansz-előadások központjában mindig a művészi kutatás áll, a téma viszont gyakorlatilag bármi lehet.

„…a kutatás ugyanúgy lehet tudományos, ál-tudományos és teljesen fiktív is. Engem az érdekel a performansz-előadásban, ahogy a művész egy sajátos és személyes hangon, narratív módon teszi láthatóvá azt a kutatást, és munkamódszert, ami a művei mögött húzódik.” (Szalai Borbála, sorozatszerkesztő, kapcsolj.be)

A műfaj népszerű a nemzetközi képzőművészeti életben, Magyarországon azonban még ismeretlen terepnek számít. Ezen kíván változtatni a Trafó Gondolat Plasztika sorozata, ahol a meghívott külföldi művészek mellett hazai előadókat is felkért a Galéria, hogy készítsenek ilyen előadásokat. 16-án Erhardt Miklós lesz a magyar fellépő, aki kedvenc témáival, a melankóliával, Bob Dylannel és post-truth-tal foglalkozik majd.

„Sok előadás kvázi tudományosnak tűnő keretet épít fel, miközben a művész saját kételyeiből, saját művészeti gyakorlatából épül fel.” (Szalai Borbála, sorozatszerkesztő, kapcsolj.be)

A science-fiction elméletek és a konteók március 17-én veszik be magukat a Trafóklubba. A Pakui Hardware művészcsoport lesz az egyik fellépő, Tökéletes térdű egyedeknek című előadásuk azt a paradoxont járja körül, amiben biológiai testünk őrlődik: egyrészt a test az állandó erősödés és fejlődés nyomásának van kitéve, másrészt arra van ítélve, hogy a lehetséges technológiai újítások következtében hátra hagyjuk, mint valami elavult eszközt.

Ralo Mayer Bécsben élő képzőművész előadásaiban a kortárs történelem ökológiáit és azok a múlt, a jövő, és a jelen sci-fijéhez fűződő viszonyát vizsgálják. 17-én a Trafóban egy különleges nap, 1991. szeptember 26. eseményeinek összefüggéseit boncolgatja majd, és vezet be a konteók világába.

Aznap ugyanis több olyan dolog is történt, amelyekről hajlamosak vagyunk elfeledkezni, vagy kontextusuk nélkül vizsgálni.  Egy nyolc-tagú legénység két éves küldetésre ment az arizóniai ’Bioszféra 2’ zártkörű ökoszisztémájába, hogy teszteljék az űrbéli élet lehetőségeit. E.T. poszt-szovjet konzulens képében, Nirvana ’Nevermind’-ját trombitálva megérkezik a sonorai sivatagba. Matt Damon krumplit termel a Marson, Trump stratégiai megbeszélést tart a ’Bioszféra 2’ átvételéről. És ez csak a jéghegy csúcsa: Mayer még egy sor olyan eseménynek ered a nyomába, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül múltunk, jövőnk és jelenünk értelmezése során…

PROGRAM

2017. MÁRCIUS 16., (CSÜT) 18.00 – 20:00
      Erhardt Mikós: Instrumentális
      The Bureau of Melodramatic Research: Órák akármiről
2018. MÁRCIUS 17. 18.00 – 20:00
      Pakui Hardware: Tökéletes térdű egyéneknek
      Ralo Mayer: E.T.E. – Extra-Terrestrial Ecologies / Földön kívüli ökológiák

Az előadók

Erhardt Miklós (1966) médiaművész, videókat, efemer konceptuális installációkat és kontextus alapú munkákat készít. 1998 és 2006 között a Big Hope művészcsoport tagjaként részvételre épülő projekteken dolgozott. Munkáit bemutatta a New York-i Apex Art, a belgrádi Galerija SKC, a lipcsei Galerie für Zeitgenössische Kunst, a bécsi Secession és a Manifesta 7. A MOME docense, Budapesten és Bécsben él.

The Bureau of Melodramatic Research egy intézmény, amit Irina Gheorghe és Alina Popa alapított arra, hogy a kortárs politika érzelmi változásait és az új gazdaság munkával kapcsolatos lelki vetületeit vizsgálja. A Bureau kutatásait fokozatosan kiterjeszti az idegen és névtelen szenvedélyek bonyolult működésére, melyek a bennünk lakozó nem emberi világhoz kapcsolnak minket. Műveik olyan intézmények kiállításain szerepeltek, mint a Times Museum, Guangzhou; WING, Hong Kong; CCK, Buenos Aires; MNAC, Bukarest; bak, Utrecht; mumok Bécs; Salonul de proiecte, Bukarest; DEPO, Isztambul; Ujazdowsky Castle, Varsó; messagesalon, Zürich; Center for Visual Introspection, Bukarest.

A Pakui Hardware művészcsoport (Neringa Cerniauskaite és Ugnius Gelguda) 2014 óta működik. A csoport munkái az anyagszerűség, a technológia és a gazdaság kapcsolatának témáját járják körül. Milyen hatással van a technológia a ma gazdaságára, magára a valóságra és az emberi testre? A technológiai fejlődés sebességével egyidejűleg az anyag egyszerre válik akadállyá és eszközzé. Legutóbbi egyéni kiállításaik olyan intézményekben voltak, mint  a MUMOK, Bécs; ExoExo, Párizs; kim? Contemporary Art Center, Riga; Jenifer Nails, Frankfurt; Contemporary Art Centre (CAC), Vilnius; 321 Gallery, Brooklyn, New York; NADA New York. Csoportos kiállításon részt vettek például a Moscow Biennale for Young Art, a Modern Art Museum (MMOMA) és a Zacheta Project Room (Varsó) kiállításain. A művészek 2014-ben Svédországban IASPIS ösztöndíjat kaptak.

Ralo Mayer (1976) Bécsben élő képzőművész, művészi kutatásai a kortárs történelem ökológiáit és azok a múlt, a jövő és a jelen sci-fijéhez fűződő kapcsolatait vizsgálja. Performatív kutatási gyakorlatán alapulva, installációiban, videóiban, performanszaiban és szövegeiben olyan összeállításokat hoz létre, melyek többrétegű történetmesélésen alapulnak. Számos nemzetközi kiállításon, film fesztiválon és konferencián vett részt, többek között a hong kongi University Museum and Art Gallery, a rotor (Graz), a Kunstpavillon (Innsbruck), a Lentos Kunstmuseum (Linz), a NGBK (Berlin), a Transmission Gallery (Glasgow), az Artspeak (Vancouver), az SKC (Belgrád), a Kunsthaus Baselland (Bázel), az ARGOS (Brüsszel), valamint a bécsi Secession, 21er Haus és Kunsthalle kiállításain.