70 dalban meséli el történetét az idén 70 éves New Musical Express, vagy ahogyan a legtöbben ismerik: az NME
Az 1952-ben indult zenei magazin sok mindent át- és túlélt, többek között azt is, amikor megszűnt, mint nyomdai termék, és átköltözött a digitális térbe. Azóta is köszöni szépen, jól van, 2022-ben épp a 70. életévét tölti be, ami már emberöltőnyi életkor. Az NME ez alatt a hét évtized alatt mindent az első sorból látott, ami a zenében megtörtént, többek között azt is, ahogy a modern könnyűzene megszületett és szépen lassan felnőtté vált. A héten több cikket is megjelentet a lap, ami összefoglalja a 70 év történetét, izgalmait, váratlan fordulatait, drámai és vicces történéseit, de talán a legérdekesebb az, amiben a lap 70 dalon keresztül meséli el az NME sztoriját. A kulisszák mögé leshetünk.
Hivatalosan az New Musical Express nemcsak zenei lap, hanem egészen pontosan zenei, filmes és kulturális magazin, merthogy a zene mindössze a lap fő témája, miközben a kultúra egészét igyekeznek befogni a cikkeken keresztül. Amikor az NME 1952-ben elindult, még nem így hívták, hanem azt a kissé nehézkes és hosszú nevet kapta, hogy The Accordion Times and Musical Express. Akkor még sehol nem volt a kortárs könnyűzene, se egy Beatles, se egy Rolling Stones, úgyhogy a lap sem muzsikált valami fényesen, rövidesen a megszűntetése mellett döntöttek. Ám ekkor jött – állítólag a hivatalos bezárás előtt negyedórával – Maurice Kinn promóter, aki 1000 fontért megvette a túl hosszú nevű újságot, majd azonnal át is nevezte, s lett belől a jól ismert New Musical Express. Még abban az évben, novemberben – a Billboardtól kölcsönzött minta alapján – elindították saját kislemez-slágerlistájukat, melyre 12 dal fért fel, és amit az angol lemezboltok eladásai alapján állítottak össze. Az első no.1 dal Al Martino Here In My Heart című száma lett, ami rögtön kilenc héten át vezette a Top 12-t.
A nyomtatott NME rövid időn belül az egyik legmeghatározóbb zenei lappá vált, és nem csak Nagy-Britanniában. Évtizedeken keresztül tudósítottak a zenei eseményekről, megjelenő lemezekről, közöltek interjúkat és kritikákat, amiről pedig nem írtak, az nagy valószínűséggel meg sem történt. A könnyűzene legnagyobb, leghangosabb „háborúit” is végigkövették: Beatles vs Rolling Stones, Blur vs Oasis, keleti oldali rapperek vs nyugati oldali rapperek, de ott volt a punk születésénél, kipurcanásánál, majd újjáéledésénél is.
A New Musical Express nyomtatott verziója mindig is híres volt a borítóiról, arra felkerülni maga volt a megdicsőülés. 2010 áprilisában, amikor újradizájnolták a lapot, 10 különböző borítóval jelent meg, bizonyítva ezzel is azt, hogy az NME a lehető legszélesebb körben foglalkozik a könnyűzenével. Mindegyik borítóra más-más zenei stlus jeles képviselője került, mint például Jack White, az LCD Soundsystem, M.I.A., a Kasabian vagy a Florence + The Machine.
A borítók közül az egyik legnagyobb vihart kavaró és a legtöbb vitát kiváltó a 2007. május 30-i szám borítója volt, melyen Beth Ditto (Gossip) szerepelt. Na de mi ebben a kunszt. Hát mindössze annyi, hogy a túlsúlyos énekes-dalszerző anyaszült meztelenül pózolt az NME címlapján, és ez még jóval azelőtt volt, hogy a testpozitívok mozgalma igazi mainstream jelenséggé vált volna. Ráadásul az is a borítón szerepelt öles betűkkel Ditto méretes feneke mellett, melyen egy nagy pirosrúzsos szájnyom virított, hogy „kiss my ass!”. A borítót itt lehet megnézni.
Az NME online verziója 1996-ban indult el, és bár egy darabig mindössze a „meghosszabbított keze” volt a nyomtatottnak, mára viszont az vált a zászlóshajóvá. A nyomtatott NME első körben úgy tűnt, sikeresen megküzd az internettel, 2000-ben még a fő helyi riválisát, a Melody Makert is magába szippantotta. Aztán minden egyre csak rosszabb lett. Az NME hiába vált ingyenessé 2016-ban és hiába tűnt úgy, hogy ez majd egy működő modell lesz, végül a lap 2018-ban, mint nyomdaipari termék kimúlt. Azóta pedig csak az online van, ami viszont remekül működik.
Ha az idén 70 éves New Musical Express története konkrétabban is érdekel, és szívesen végigpörgetnéd az elmúlt 70 év zenei történéseit, akkor a cikket magát, melyben 70 dalon keresztül a lap munkatársai elmesélik azt neked, itt találod. Viszont ha valamivel személyesebb sztorikra lennél kíváncsi, akkor pedig ezt a cikket ajánljuk neked.
