Evvel a dalban mondják el – Boldog karácsonyt kíván mindenkinek az Ivan & The Parazol
Az ország egyetlen (még) fiatal beatzenekara, az Ivan & The Parazol trükkösen karácsonyi ajándéknak szánta Polarizmus című új dalát, pedig a rendes, művészetkedvelő Parazol-rajongók már a nyáron hallhatták a művet a Polarizmus című kiállításon, de ott „csak” az éterben szólt, az installáció mellé. Most viszont hivatalosan is közzétették, mert ajándékozhatnékjuk támadt. A dal – első hallásra – leginkább a 80-as évek magyar rockzenei korszakát idézi (talán a HBB-t?), így, ahogy akkoriban mondták: mi is kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk a Parazolnak innen, az Akvárium Klub mellől.
Érdekes, hogy egy kísérletező tárlatra jelent meg a Polarizmus című dal, mert ha ezt nem tudtam volna meg néhány perccel ezelőtt, akkor is azt gondoltam volna, hogy: „Hmm, de jó, hogy annak ellenére, hogy az Ivan & The Parazol egy jól körülhatárolható ösvényen jár zeneileg, mégis folyamatosan kísérletezgetnek, térképezgetnek, feszegetik saját határaikat és a közönségük befogadóképességének határát.” Ahhoz képest, hogy tíz éve még kizárólag angol nyelven énekelték innen-onnan becsatornázott, dögös rock and roll dalaikat, mert nem mertek magyarul megszólalni, ma a magyar könnyűzene legnagyobbjainak – LGT, Balázs Fecó, Európa Kiadó – szerzeményeihez is hozzá mernek nyúlni, méghozzá kurva jól, tökösen és kiváló érzékkel ivanandtheparazolosítják az elődök klasszikusait. Mindegyük feldolgozásuk jó volt eddig, de ahogyan magukévá tették Balázs Fecó Homok a szélben és az Európa Kiadó Mocskos idők című számát – pedig ez utóbbi azért eddig annyira nem volt az ő terepük -, az szépen mondva példaértékű, kevésbé szépen: kibaszott jó.
Emellett pedig ötödik nagylemezük, a tavaly megjelent Budai Pop már kizárólag magyar nyelven szól, és az egészből árad valami olyan ragadós lelkesedés, ami az angol nyelvű számokban (így utólag visszanézve) még nem volt meg ennyire, holott azokat is teljes erőbedobással nyomták.
Úgy tűnik, az Ivan & The Parazol nagyjából most nőtt fel ahhoz a feladathoz, amit tizenkét évvel ezelőtt vállalt, és a srácok most(anában) találtak igazán magukra, úgy, hogy közben sosem voltak elveszve. Laza, vagány, hozzáértő, dögös, lelkes, jól hangszerelt (az elődökkel szemben) tisztelettudó zenét nyomnak, és ők maguk is ilyenek. Mármint nem jól hangszereltek, hanem a többi. Jó az imidzsük, vizuálisan kurva jól tudják magukat klipjeikben, fotóikon prezentálni, és tökre el tudjuk hinni nekik, hogy szeretik, amit csinálnak. Úgy vigyáznak arra az örökségre, amit kaptak, mint anno nagymamáink a porcelánkészletükre, amit csak karácsonykor vettek elő, de közben mennek előre, lányok, előre.
Köszi, srácok, boldog karácsonyt nektek is!
Ja, és legközelebb csak jövő nyáron a Budapest Parkban lehet őket látni élőben.
